13.rész

Hali meghoztam a  részt . Remélem tetszik. 

Gondolataimból a telefonom vad rezgése és dalolászása zavart fel. Harry hívott, de nem vettem fel.
Legalább húsz sms és ugyanannyi nem fogadott hívásom volt egy óra alatt. Mind Harry-é volt. Szomorúan és unottan lementem a konyhába. Apa és a lányok is ott voltak.
- Sziasztok.- köszöntem unottan.
- Szia kicsim mi a baj?- kérdezte apa miközben csinálta a vacsit.
- Ahogy már mondtam minden.
- Délelőtt Louis kiabált?- nézett rám apa.
- Igen. Azért jött, mert Harry elkésett a próbáról és még az is kiverte nála a biztosítékot, hogy Ricsi megint megtámadott és félti Harry-t. Ja és azt is mondta, hogy kopjak le Harry-ről.
- Harry tud magára vigyázni, miért kell beleszólnia Louis-nak?- fakadt ki Jesy.
- Mindegy, de igaza volt Louis-nak. Nem hagyhatom, hogy valami baja essen Harry-nek.
- Most ezzel azt akarod mondani, hogy ennyi volt vele?- kérdezték Perrie.
Csak bólogatni tudtam, nem jött ki semmilyen hang a számon. A lányok vigasztalni próbáltak mikor valaki csengetett, apa ment ajtót nyitni.
- Nicol valaki szeretne veled beszélni.- jött vissza apa a konyhába. Kimentem az ajtóhoz és Harry állt ott.
- Szia. Miért nem vetted fel a telefont? Tudod, hogy aggódtam?- megakart ölelni, de eltoltam magamtól.
- Harry én nem szeretnék többet találkozni.- mondtam neki és Harry csak meglepődve állt.
- Mi? De miért? Valami rosszat csináltam?- kérdezte zavarosan.
- Nem. Nem, csak nem akarom, hogy valami bajod essen és nem akarom, hogy miattam késs el a próbákról.
- Tudok magamra vigyázni. Honnan tudsz a próbáról?- kérdezte meglepve- Louis!!!- kiabált és elment.

Harry szemszöge:
Mérges lettem Louis-ra. Elmentem a közös lakásba és idegesen mentem be. Becsaptam a bejárati ajtót amire mindenki kijött a nappaliból. Louis pont velem szembe állt. Idegesen elindultam felé, már emeltem az öklömet, de nem Louis-t ütöttem meg hanem a falat.
- Remélem most örülsz?!! Nem akar velem többet találkozni!! Miért kellett ezt csinálni?!!- kiabáltam vele.
- Mert majdnem megöltek! Egy késsel hadonászó barom üldözi Nicolt, és nem őt fogja megölni, hanem aki Nicolnak fontos. Felfogtad! Nagy valoszínüség, hogy te leszel az első!-  Louis is kiabált.
Egyrészről igaza van, de szeretem Nicolt akár meg is halnék érte. Felmentem a szobámba és megint megpróbáltam felhívni. Még mindig nem veszi fel.

Nicol szemszöge:
Már vagy kétszázszor keresett Harry,de nem vettem fel neki. Jobb neki, ha nincs a közelemben. Bementem apu fürdőjébe és a szekrényében kerestem a nyugtatót, meg is találtam. Visszamentem a szobámba bementem a fürdőbe. Leraktam a csap szélére és csak néztem és gondolkoztam. Miért nem hagy békén Ricsi, miért kell tönkre tennie az életemet? Felkaptam a dobozt és kiöntöttem a tenyerembe a tartalmát.

Imbolyogva mentem ki a fürdőből és borultam az ágyba,csak feküdtem és Harryn járt az agyam. Éreztem, hogy lassan eltompít a gyógyszer és elnyom az álom.
***
Már két hete nem találkoztam Harry-vel, fel is hagyott a keresésemmel. Amióta nem találkozok vele iskola után mindig fent a szobámba gubbasztok. Néha eszembe jut és akkor órákig sírok.
Végre ma leveszik a gipszem . Már alig vártam .
- Apa készen vagyok, mehetünk!- kiabáltam. Apa már lent is termett az ajtónál. Beszálltunk a kocsiba és mentünk.
A kórházba minden jól ment kaptam még egy boka rögzítőt és mehettem.
Hazaértünk és mentem volna a szobámba, ha Zayn és Perrie nem állít meg.
- Szia Nicol. Rég találkoztunk. Hogy vagy?- kérdezte Zayn egy nagy mosollyal.
- Szia kössz jól. Végre levették a gipszem.- mondtam neki és tovább mentem. Becsaptam a szobám ajtaját és elmentem a fürdőbe. Elővettem a nyugtatót kibontottam leraktam, mert eszembe jutott, hogy nincs a fürdőbe pohár leszaladtam a konyhába és hoztam egyet. Ahogy felmentem a szobámba láttam, hogy Zayn és Perrie enyelegnek. Legalább ők boldogok. Beértem a szobámba és a fürdőbe vettem az irányt.
- Hope mi a francot csinálsz!- kiáltottam rá, mert kiborította a nyugtatós dobozt. Visszapakoltam a pirulákat a dobozába, de hármat előhagytam. Mielőtt bevettem volna Hope-ot kiraktam a szobából. Bevettem a tablettákat és lefeküdtem. Csak bámultam a plafont mikor valaki berontott a szobámba.
- Nicol mi a fene van veled?- a betörőm pedig nem más volt, mint Samanta.
- Semmi. Miért jöttél?- kérdeztem tompán, mert kezdett hatni a nyugtató.
- Most elmegyünk vásárolni! Öltözz lent várlak.- kiráncigált az ágyból elvezetett a gardobomig és kiment a szobából.
Nem volt sok választásom ezért elkezdtem öltözni ezt vettem fel.

- Mehetünk.- sétáltam le a lépcsőn.
- Gyerünk. Már vár a taxi kint.- mondta nagy lelkesedéssel Sam.
***
A pláza közepén egy óriási asztal volt kirakva. Rengeteg sikítozó lány volt ott. Sammal a felső emeletre mentünk. Bementünk az első butikban és elkezdtünk válogatni a ruhák között. Én a pulcsiknál leragadtam mikor elkezdődött a rendezvény. Mindenki elkezdett sikítozni. Én el voltam foglalva azzal, hogy ne foglalkozzak a fül süketítő sikollyal, belevetettem magamat a farmerek és a pulcsik világába.
- Sziasztok, köszönjük, hogy eljöttetek. Kérlek titeket ne tolakodjatok, mindenki megkapja azt, amit szeretne.- ismerős nevetés hallatszódott a mikrofonba- Nem szó szerint értettem.- nevetett Harry. Harry? Mit keres itt?
Kirohantam az üzletből, hogy megnézzem tényleg jól hallok. Tényleg ők voltak. Visszamentem a boltba és megpróbáltam Samantát lefoglalni míg el nem mennek a fiúk, nem volt nehéz csak annyit kellett tennem, hogy felpróbálom azokat a ruhákat amiket hozott.
- Samanta segítenél bekötni?- mentem ki egy szál fürdőruhában aminek a felső része nem volt bekötve. Elhúztam a függönyt, de nem Samanta állt ott.
- Szia. Csini.- dicsérte meg Liam lenge öltözetemet.
- Szia. Kössz. Hát te?- kérdeztem mogorván.
- Itt volt dedikálásunk és láttalak amikor bejöttél a plázába és csak annyit szeretnék mondani, hogy bocsáss meg Louis-nak. Nem akart titeket szétválasztani csak fél attól, hogy egyszer vége lesz a bandának.- Liam közelebb jött és átölelt én még mindig egy szál bikinibe voltam aminek a felső része még mindig nincs bekötve.- Kérlek bocsáss meg neki.
- Oké csak hátráljunk be az öltözőbe, mert azt hiszem, hogy az előbb leesett a felsőm.- mondtam neki paradicsom vörösen.- Csukd be a szemed.- utasítottam. Amint becsukta lekaptam a fogasról a felsőm és felvettem.
- Kinyithatom?
- Várj, fordulj meg.- kilöktem az öltözőből és rendesen felöltöztem. Hallottam, hogy Liam már nem egyedül van kint.
- Gyere haver menjünk.- Harry volt az.
- Egy pillanat.- mondta neki Liam.- Nicol ma tartunk egy kis bulit eljöhetnél.- súgta a függönyön keresztül.
Kiléptem a fülkéből, de már nem volt ott senki. Megkerestem Samantát.
- Nicol szerinted melyik legyen?- mutatott két magassarkút.
- Nekem mindegy.- rántotta meg a vállam.
- Ne legyen mindegy, mert a tiéd lesz. Ma buliba megyünk!!!- sikított Sam.
- Muszáj?- nyavajogtam.
- Igen. Nagyon jó lesz. Gyere már meg is van, hogy mit fogsz felvenni ma.- amíg Samanta fizetett kimentem a butikból.
Elsétáltam egy padhoz ott vártam. Valaki lehuppant mellém.
- Szia. Rég találkoztunk.
- Szia.- felnéztem és egy szőke, kék szemű fiúval találtam magam szembe.- Niall ti még nem mentetek el?- jó szorosan megöleltem és ő is engem.
- Lesz ma nálunk egy kis buli nem jössz el?
- Nem, Samantával megyünk valahová.- Niall ahogy meghallotta ezt lefagyott a vigyor a képéről.
- Kár pedig azt mondják nagyon jó lesz.- próbált viccelődni.
- Elhiszem, de én ott egy nem kívánatos személy lennék.
- Ne mondj ilyet. Én szeretném, hogy gyere.- megfogta a kezem és gyengéden megszorította.
- Jó majd átgondolom.- mosolyodtam el egy kicsit.- Menj neked még készülnöd kell.
- Ja. Majd nézzetek be. Szia.- és kaptam tőle egy nagy ölelést.
***
Fél hat van. Samanta éppen a ruháinkat állítja össze.
- Na és te kivel jössz?- kérdezte Sam mikor kész lett a ruhákkal.
- Egyedül megyek, vagyis veled.
- Én elhívtam Josh-t, ha nem baj.
- Nem baj. Csak nem alakul valami köztetek?- kérdeztem izgatottan.
- Hát nem tudom, nekem nagyon tetszik.- vallotta be félénken Sam.
- Ú! Az jó. Drukkolok.- beszélgetésünket telefonom rezgése zavarta meg.
- Szia.
- Szia, mit csinálsz este?-tért a lényegre gyorsan Jack.
- Bulizni megyek Samantával meg Josh-sal.
- Nem baj, ha csatlakozok én is?- meglepődtem, hogy velünk akar bulizni.
- Nem, gyere át 10-re hozzánk.
- Oké. Szia.
- Szia.
Samanta kíváncsian nézett rám, már vártam, hogy mikor kezd el kérdezősködni.
- Ki volt az? Kivel jössz bulizni?
- Jack volt az. Így már én se leszek egyedül.- húztam el egy kicsit mosolyra a számat. Nem akartam bunkó lenni azért mondtam neki, hogy jöhet, de nem szívesen leszek Jack-kel.
***
Kilenc óra van ezért elkezdtünk készülődni. Elmentünk fürödni és felvettük a ruháinkat.
- Samanta te most engem megakarsz ölni.- imbolyogtam a cipőbe.
- Nem, de nagyon nevetségesen mész. Add ide a cipőd.- levettem és hozzávágtam.- Nikol véletlenül nem nyomta a lábad valami?- nevetett és alig kapott már levegőt.
- De.- Samanta csak kihúzta a cipőből a tömést és vissza adta.- Máris jobb. De legközelebb inkább üss agyon vele.
Készen lettünk tíz órára és pont csengetett valaki.

Lementünk és két partira kész fiúval találtuk magunkkal szembe.
- Huha lányok ti aztán kitettetek magatokért.- mondta Josh és egy puszival köszöntött minket.
- Nagyon dögösek vagytok. Készen álltok a partira?- kérdezte Jack.
Mi csak bólogattunk.
- Várjatok alapozzunk előszőr. Gyertek menjünk be a konyhába.- mindenkinek töltöttem egy egy pohár whisky-t. Egy húzásra megittuk. Samantával felkaptunk még egy kis táskát és elindultunk. Samanta már előre hívott egy taxit.
- Nicol vedd fel ezt, mert meglepire készülök.- nyomott a kezembe egy kendőt.
Hamar odaértünk a buli színhelyére, túl hamar. Még mindig nem vehettem le a kendőt. Botladozva, de eljutottunk valahova mert megálltunk.
- Na most már leveheted.- mondta Samanta. Levettem és felismertem az ajtót.
- Nem én ide nem megyek be.- tiltakoztam, de már késő volt, mert már Zayn kinyitotta az ajtót.
- Sziasztok, gyertek be.- üdvözölt minket. Jack megfogta a kezem és behúzott maga után.
Már sokan voltak a buliban ezért könnyen eltudtam vegyülni. Jack-kel voltam és vele táncoltam.
- Nem vagy szomjas.- kérdezte Jack.
- De menjünk keressük meg hol lehet piát kapni.- Jack megint megfogta a kezem és maga után vezetett. A konyhába voltak kikészítve az italok. Ott volt Eleanor és Danielle. Odamentem hozzájuk.
- Sziasztok. De csinosak vagytok.- mondtam nekik és megöleltük egymást.
- Szia, te sem panaszkodhatsz.- mondta Danielle.
- És mi újság veletek?
- Semmi különös.- mondta Eleanor.
- Harry-nek nagyon hiányzol tudod?- kérdezte Danielle.
- Nekem is nagyon hiányzik, de jobb neki, ha nincs velem.- mondtam lesütött szemekkel.
- Tessék itt az italod.- jött oda Jack. Átadta a poharat és átkarolta a derekam.
- Ő meg ki?- kérdezte kicsit flegmán Danielle.
- Jack a tánc partnerem.- mutattam be a lányoknak.
 Jack nem szólt semmit csak elrángatott. Láttam Harry-t ahogy kérdőn rám nézett.
- Jack ezt miért?- de nem tudtam befejezni, mert megcsókolt.
Szorosan magához fogott ezért még nem is tudtam megütni. Megharaptam a száját amire elkapta a fejét.
- Mi a francot csinálsz?- lazított a fogásán így letudtam pofozni.
 Dühösen mentem a hátsó kertbe. A táskámból elővettem a nyugtatót amit még otthon raktam el. Kiöntöttem a kezembe a bogyókat és ittam rá egy kis piát, amit még Jack adott nekem. Valami tömény alkohol volt benne. Elővettem egy szál cigit és rágyújtottam. Kicsit szédülve, de visszamentem a házba. Nem láttam egy ismerőst sem ezért elindultam a konyhába. Átverekedtem magam a tömegen. A konyhában volt az összes fiú. Megálltam az ajtóban, vettem egy mély levegőt és elindultam, de megszédültem és elsötétült minden.

Harry szemszöge:
Rengetegen jöttek el a partira. A nagy tömegben megtaláltam a leggyönyörűbb lányt, Nicolt. De nem volt egyedül, egy srác után ment. Követtem őket megálltak és a srác megcsókolta Nicolt. Mérges lettem és elszomorodtam, bementem a konyhába ahol ott voltak a lányok Eleanor és Danielle.
- Lányok, hogy lehetek ekkora barom? Miért engedtem el? Vagy nem is szeretett?- kérdeztem tőlük majdnem sírva.
- Nem vagy barom és azért engedted el, mert szereted és ő is nagyon szeret téged és még mindig szeret. De miért kérdezed ezeket?- próbált vigasztalni Danielle.
- Azért, mert az előbb láttam egy sráccal csókolózni!- kiabáltam mérgesen.
- Hogy mi?- nézett döbbenten mind a két lány.
- Várj nem egy magas, izmos srác volt?- kérdezte El.
- De igen, ismered?
- Igen, ő a tánc partnere Jack.- most már tudom honnan volt ismerős.
- Figyelj Harry valamit nem mondtam el.- kezdett bele Dani, de nem tudta befejezni, mert jöttek a fiúk.
- Mi van haver, úgy nézel ki, mint aki most látott egy szellemet.- viccelődött Louis.
- Fogd be Louis nem vagyok vicces kedvemben!- kiabáltam rá- Mit nem mondtál el Danielle.- néztem vissza a lányra.
- Azt, hogy a srác kikezdett Nicollal mikor te nem tudtál elmenni érte és én mentem meg Paul.- bólogattam, hogy tudom miről van szó- Na akkor Nicol elmondta nekem, hogy mielőtt odaértem volna a srác erőszakosan magához húzta és majdnem megcsókolta.- ökölbe szorult a kezem, de pont akkor jött be a konyhába Nicol.
Szegény lány fal fehér volt. Próbált közelebb jönni, de elájult. Rémülten futottam a földön fekvő lányhoz.
- Nicol, Nicol. Jól vagy?- Nicky nehézkesen lélegzett arca fehér volt. Ölembe vettem és kétségbe esetten néztem a lányokra.
- Hívom a mentőket.- mondta Danielle. Mindenki kapkodni kezdett a konyhába. A fiúk elküldték a vendégeket. Eleanor hozott egy párnát Nicol feje alá. Samanta ijedten lépett be a konyhába Josh-sal.
- Harry mi történt vele?- kétségbe esetten kérdezte a lány.
- Nem tudom, de hívtuk már a mentőket.
Ahogy ezt kimondtam meg is érkeztek. Nicolt feltették egy hordágyra és berakták a mentőkocsiba.
- Egy ember jó lenne, ha jönne velünk.- mondta a mentős.
- Harry menj te. Én így nem tudok menni- mondta Samanta és Josh vállába borult.
- Rendben. Hova szálljak be?- a mentős hátra ültetett Nicol mellé.
Megfogtam a szerelmem kezét és csak vártam. Beértünk a kórházba, Nicky-t egy csomó ember vette körül mindenki az életéért küzdött. Egy nővér arrébb húzott.
- Kérem uram jöjjön velem.- mondta udvariasan a nő, de egy hangos sipító hang ütötte meg a fülem.
- Kérem a defiblirátort.- mondta egy fehér köpenyes ember.
- Nem, nem hagyhatsz itt!- kiabáltam Nicolnak. Odaakartam rohanni hozzá, de lefogtak- Nicol kérlek ne hagyj itt!- előtörtek a könnyek belőlem.
- Kérem vigyék ki az urat. Töltést, hátra!- mondta a doktor, már másodszorra ütik ki, de még mindig semmi.
Sírva léptem ki a szobából.

A várakozásom közben megjöttek a többiek is.
- Szia, hogy van?- kérdezte Danielle. Én csak sírva a vállára borultam.
- Harry mi történt?- kérdezte egyszerre mindenki.
- Le-leállt a szíve most élesztik újra.- mondtam szipogva. Mindenki döbbenten ült le.
- Hogy mi?- sokkolva kérdezte Niall.
Kijött a doki. Az arcáról nem tudtam leolvasni semmit.

3 komi és jön a következő rész.:)

12.rész

Sziasztok. :) Meghoztam a részt, de sajnálattal látom, hogy nem lett meg az öt komi. :( Nem akartam tovább várni ezért itt van. Na nem is húzom tovább az időt jó olvasást. :)

Leült a kanapé végébe és én csak néztem. Egy üveg törésre lettem figyelmes. Harry felpattant és elment megnézni, hogy mi volt az. Utána mentem és ami a konyhába fogadott lesokkolt.
- Ricsi mit keresel itt?- kiabáltam rá.
- Téged cica. Gyere hazaviszlek.- nyújtotta a kezét.
- Nem megy sehova, de te igen mész szépen a börtönbe.- Harry a háta mögé tolt.
- Nem, most rögtön jön velem Nicol vagy megdögletek mind a ketten.- fenyegetőzőt. És felkapott egy kést a konyha pultról
- Nem megyek én sehova felfogtad! Tűnj el innen!- ordítottam vele.
Apa mondta, hogy van egy pisztoly a konyha szekrényben elővettem és ráfogtam Ricsire.

Ricsi feladta és dühösen rohant ki a házból, én sírva rogytam össze. Harry felvett az ölébe és elvitt a kanapéhoz. A mellkasának dőltem és csak sírtam, nem tudtam megnyugodni. Olyan síró görcsök jöttek rám, hogy Harry már felhívta apát, a hívása után nemsokkal megjött és jöttek a lányok is.
- Nicol jól vagy? Nem bántott? - kérdezte apa, de nem tudtam válaszolni csak megráztam a fejem, hogy nem bántott. Visszaborultam Harry mellkasára és ott kicsit megnyugodtam.
***
Fél tizenegy van és még mindig nem birok aludni. Még Harry is itt van. Felmentünk a szobámba, Harry leült az ágyamra amíg én elmentem fürödni. Felvettem a pizsim ami csak a Jack Daniels-es pólóból és egy rövid sortból áll.
- Gyönyörű vagy.- súgta a fülembe Harry. Csókolgatni kezdte a vállam és a nyakam, de én eltoltam magamtól.
- Harry ne.- kérleltem. Megértette és abba hagyta. Ledőltünk az ágyra. Ráfeküdtem Harry vállára, nem tudtam aludni ezért köröket kezdtem rajzolgatni Harry hasára. A csendet Harry nevetése törte meg.
- Ne csikizz. Inkább aludj. Hamarosan én is megyek csak megvárom míg elalszol.
- Ne menj el kérlek. Aludj itt.- könyörögtem neki. Nem kellett sokat győzködnöm, maradt. Így már nyugodtan aludtam el.

Harry szemszöge:
Már egy órája hallgatom Nicol édes szuszogását. Nem tudok elaludni, félek, hogy visszajön  Ricsi.
Gondolataimból Hope zavart fel. Felugrott az ágyra és lefeküdt a végére. Minden kis zajra megrezzenek és szorosabban magamhoz ölelem Nicky-t. Egy óra fele elnyomott az álom.

Álom:
Koncertet adtunk és már az utolsó dalt is elénekeltük. Hátramentünk a színpad mögé. Lepacsiztunk a fiúkkal és tovább mentünk az öltözőkhöz. Az alig kivilágított folyosókon mentünk mikor két alakot pillantottam meg.
- Fogd be te ribanc, nem értetted, hogy velem jössz!- kiabált a srác.
- Engedj el. Nem megyek én sehova!- Nicolt hangját mertem felismerni.
Odarohantam és megláttam Nicol rémült arcát.
- Harry tűnj el innen.
- Ja kopj le.- pofázott srác. Nem láttam rendesen az arcát, de volt egy tippem, hogy ki ez a gyerek.
Idegesen ellöktem a srácot Nicky-től, és egy gyenge fény megvilágította Ricsi arcát. Annyira ideges lettem, hogy nekimentem és elkezdtem ütni. Nicol próbált leszedni róla, de nem sikerült neki. Ricsi valahogy elkapta a kezem és neki vágott a falnak. Egy biztonsági őr járt arra, észrevett minket. Odajött hozzánk és kidobta Ricsit.
- Harry, sajnálom, de én nem szeretném, hogy valami bajod legyen. Szakítani szeretnék veled.- mondta Nicol lesütött szemekkel.
- De, de. Nem fog semmi bajom esni, tudok magamra vigyázni. Kérlek ne hagyj el.- megfogtam a két kezét és úgy kérleltem.
- Nem Harry én már eldöntöttem.- kihúzta a kezét a kezemből és elment. Elnyelte a sötétség.

Valóság:
Negyed kilenc a francba elaludtam, fél nyolcra beszéltük meg a fiukkal egy próbát.
Óvatosan kimásztam Nicol alól és kiosontam a szobából. Mielőtt bezártam volna az ajtót Hope nyávogni kezdett.
- Menj vigyázz helyettem rá.- beszéltem egy macskához.
Kimentem a lakásból és elmentem a próbára.
***
Rohantam a stúdióba mikor Louis-szal összefutottam a parkolóba.
- Tudtam, úgy tudtam, hogy elfogsz késni! Lemerem fogadni, hogy Nicolnál töltötted az estés!- kiabált velem.
- Ne kiabálj velem. Igen vele voltam, mert megint megtámadták, de most a saját lakásában!- a végén már én is kicsit erőszakosabban mondtam.
- Minek vagy vele, ha csak a bajt hozza rád. Ha egy banda tag kiesik akkor tudod jól, hogy vége van az egésznek.- Louis beült a kocsijába és elhajtott.
Bent se volt valami jó a hangulat. Megkaptam mindenkitől a letolást. Zayn megértette, hogy miért voltam Nicky-nél, mert Perrie elmondott neki mindent.
Mikor mindenkitől megkaptam a letolást elkezdtük a próbát, de Louis nélkül, mert nem jött vissza.

Nicol szemszöge:
Mosolyogva ébredtem fel, de hamar elszomorodtam. Harry nincs mellettem. Körbejártam a szobát, de még egy üzenetet se hagyott. Bementem a konyhába, megreggeliztem és egy könyv társaságában lehuppantam a kanapéra.
Épp a könyv közepén tartottam amikor valaki elkezdett mérgesen dörömbölni az ajtón.
- Megyek!- kiabáltam. Kinyitottam az ajtót és egy dühös Louis-szal találtam magam szembe.- Szia Louis, Harry nincs itt.
- Tudom. Bemehetek?- kérdezte idegesen.
- Persze gyere. Kérsz valamit?
- Nem köszönöm. Kopj le Harry-ről.- meredten bámultam rá, hogy most jól értettem amit mondott.
- Tessék?
- Szakadj le Harry-ről. Ma is elkésett a próbáról miattad és még élet veszélyben is van. Mi lett volna, ha tegnap megölte volna Harry-t az az állat. Gondoltál már erre.  Nem mi. Na csak ennyit akartam mondani. Szia.- kirohant és maga után becsapta az ajtót.
Sírva lerogytam a földre.
- Miért pont én? Miért kell üldöznöd?!- kiabáltam torkomszakadtából.
- Nicol mi a baj?- jött le az emeletről apa.
- Minden.- felálltam és felmentem a szobámba.
Sírva bedőltem az ágyba és csak folytak a könnyeim. Hope felugrott az ágyra és megbökte a kezem. Beleraktam az ölembe és simogattam. Azt vettem észre, hogy teljesen megnyugodtam tőle.
***
Fél öt van. Louis látogatása óta bent gubbasztok a szobámba.
Elővettem a laptopomat, hogy megnézzem mi újság a nagyvilágban. Találtam egy cikket Harry-ről. Furdalt a kíváncsiság ezért megnyitottam.

" Harry Styles újra becsajozott?
Egy gyönyörű barna hajú szépséggel látták Harry Styles-t. Még nem tudjuk, hogy járnak vagy Harry-nek egy újabb egy éjszakás kaland ez a lány, de a képekből, úgy látjuk, hogy komolyodik ez a kapcsolat. Tegnap Harry a lányt egy gyönyörű esti randira vitte a London Eye-hoz. A randi után Harry elvitte a saját lakásában és onnan este ki se mozdultak.
Mit csinálhattak a házba? Szerintetek ez egy komoly kapcsolat lesz? Talán ő lesz az újabb 1D lány? Mit gondoltok róla?"

Ahogy végigolvastam ezt a cikket kicsit furán éreztem magam. Nézegettem a képeket és azokon csak mosolyogni tudtam. Legörgettem a hozzászólásokhoz és elég változatosak voltak.

" Ki ez a csaj abszolút nem illik Harry-hez."
" Remélem sokáig együtt lesznek. Szerintem szép párt alkotnak."
" Nézzétek már meg, hogy néz ki. Szerencsétlen p***a, még a lába is elvan törve. Harry nem fog sokáig vele járni nem tudja még lekötni magát. És még, hogy 1D lány nem érdemelné meg, hogy megkapja ő is ezt a címet."

Hát örülhetnek az utálkozok, mert úgy döntöttem, hogy nem találkozok vele többet. Louis jól mondta nem kockáztathatom az életét.
Gondolataimból a telefonom vad rezgése és dalolászása zavart fel. Harry hívott...

Tudom, hogy rövid lett, de a következőt hosszabbra tervezem. 3 komi után hozom a következőt. :)

11.rész

Sziasztok meghoztam a részt. Annyira örülök a komiknak és annak is, hogy már több, mint 1100-an nézték meg ezt a blogot. Ahogy láthatjátok próbálom csinosítgatni az oldalt, remélem tetszik. :)

Gyorsan el is tűnt mellőlem és Harry átvette a helyét. Rádőltem a  vállára és hallgattam az ideges levegő vételeit. Így ültünk úgy tíz percet mikor Harry megszólalt.
- Tetszik?
- Mi?- emeltem fel a fejem és kérdően ránéztem.
- A telefon. Tetszik?- mutogatott a kütyüre.
- Igen tetszik. Csak nem tudom a telószámokat fejből.- nevettem.
- Add ide.- kivette a kezemből és gyors pötyögésbe kezdett.- Tessék.- adta vissza.
- Köszi, de mit csináltál vele?
- Várj valakit fel kell hívnom.- elővette a telóját és a füléhez emelte.
Megijedtem, mert megszólalt a telóm. Megnéztem és elröhögtem magam.
- Idióta.- mondtam Harrynek.
- Na most már tudod mit csináltam. Beírtam a fontosabb számokat.- vigyorgott.
Megnéztem a névjegyzéket és Harry nevéhez értem az előbb nem is vettem észre, hogy a neve végén van egy szívecske.
- Bocsi, hogy megzavarom ezt a szép pillanatot, de próbálni kéne.- zavart meg minket Louis.
- Na még egy óráig próbálunk aztán hazaviszlek ott átöltözöl és megyünk a randinkra.- mondta Harry és kaptam tőle egy puszit.
- Oké.- vigyorogtam mint a tejbe tök.
Harry-ék már bő fél órája próbálnak. El voltam foglalva az új szerzeményemnek a felfedezésével amikor valaki lehuppant mellém.
- Szia Eleanor Calder vagyok. Louis barátnője.- mutatkozott be egy hosszú barna hajú lány.
- Szia én Nicol Smith vagyok.- mosolyogtam rá.
- Harry barátnője.
- Nem. Vagyis nem tudom.- mosolyogtam rá kicsit keserűn.
- Ó értem. És Londonban tanulsz?
- Igen. Egy művészeti suliban.
Annyit beszélgettünk, hogy nem vettük észre, hogy vége a próbának. Harry odajött hozzánk és egy puszival zavarta meg a beszélgetésünket. Elköszöntem a srácoktól és Eleanortól. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk hozzánk.
***
 - Harry milyen ruhát vegyek fel?- kiabáltam ki a fürdőből.
- Nem kell nagyon kiöltözni.
Oké akkor ezt a ruhát veszem fel.

- Ez jó?- kérdeztem Harry-től, de ő nem is figyelt.Hope-pal játszott.- Harry mit csinálsz szegény macskával?
- Hüm. Tessék? Kérdeztél valamit?- tért vissza a világunkba.

- Azt kérdeztem, hogy jó leszek így?
- Tökéletes.- vigyorgott és közelebb jött- Gyönyörű vagy.- és kaptam tőle egy homlok puszit.
- Mikor megyünk?- kezdtem izgulni.
- Ha elkészültél akkor indulhatunk.- vigyorgott.
Elindultunk le és kiabáltam apának, hogy elmentem. Beültünk a kocsiba és Harry odafordult hozzám.
- Vedd fel ezt.- adott egy szem kötőt.
- Oké, de nem akarsz elrabolni.- viccelődtem vele.
- A francba, hogy találtad ki a tervemet.- nevetett Harry.
Hallottam, hogy a kocsit elindította.
***
 - Megjöttünk.- mondta Harry és leállította a motort.
Levettem a szememet fedő anyagot és megpillantottam a London Eye-t.
- Harry tudod, hogy ez este nem megy?- kérdeztem tőle nevetve.
- De ma megy csak nekünk. Gyere.- lassan oda bicegtem és megpillantottam egy kabint ami égőkkel volt kivilágítva.
- De gyönyörű.- tátottam el a számat.
Harry beinvitált a kabinba és ketten lassan elindultunk. Már sötét volt amikor felértünk a tetejére és hírtelen megállt.
- Nicol szeretnék kérdezni tőled valamit.- kezdte el Harry. Felé fordultam és a szemébe néztem.
- Mit szeretnél?- mosolyogtam.
- Azt, hogy lenne kedved, szeretnél.- megállt és vett egy nagy levegőt és kimondta- Lennél a barátnőm?
- Igen, igen, igen.- mondtam egy levakarhatatlan vigyorral.
Felnéztem rá és egy puha csókot váltottunk.

***
Harry elhozott egy lakáshoz nem tudtam, hogy mit akar.
- Harry miért jöttünk ide?- néztem a házra utána pedig Harry-re.
- Gyere. Mindjárt megtudod.- Harry kiszállt és elindult a ház felé. Kinyitotta az ajtót és belépett. Rutinosan felkapcsolta a villanyt és beljebb ment a házba.
Körülnéztem az előtérben. Sok kis képe díszítette a falat. Harry-ről a bandáról és két nőről. Felismertem őket, mert már láttam Harry tárcájában.
- Mit találtál?- jött mögülem egy rekedtes férfias hang.
- Kik ők?- mutattam a képre. Harry csak elmosolyodott.
- Az anyukám és a nővérem. Majd bemutatlak nekik.- puszilt bele a hajamba.- Na menjünk. Néhány ruháért jöttem csak.
Kiléptünk az ajtón, de nem tudtunk tovább menni, mert elkezdett szakadni az eső.
- Harry én így nem tudok kimenni oda.- mutogattam a gipszes lábamra.
- Akkor menjünk vissza. Mit szólnál ha ma itt aludnál?
- Oké. De hol?
- Tudod van egy úgy nevezett ágy ebben a lakásban amin aludni szoktak.- és ez teljesen komoly arckifejezéssel mondta.
- Tényleg? És te hol fogsz aludni?
- Ha nem baj akkor melletted.
- Nem, nem gond. De a kezeket a takaró felett szeretném látni.
- Oké. Én még nem vagyok álmos mit szólnál, ha.- és itt tartott egy nagy szünetet.- Néznénk egy filmet.
- Oké, mit nézzünk?- egyeztem bele és lehuppantam a kanapéra.
- Őöö. Legyen mondjuk az Utolsó dal?- kérdezte Harry. Bólintottam és berakta a DVD-t a lejátszóba.
- Várj pattogatott kukoricád nincs?- kérdeztem reménykedve.
- Öhm várj mindjárt megnézem. Nem sokat vagyok itt, ez olyan vészhelyzet lakás.
- Ja ha véletlenül otthon lennének a fiúk és nem tudod ott megdönteni a kiszemelt csajt.- morogtam magamnak.
- Nem ide lány még nem jött fel.- kicsit mérgesen ment ki a konyhába ezek után.
***
- Nicol jól vagy?- kérdezte Harry, mert végig sírtam a film végét.
- Igen csak még nehéz végignézni egy temetést.- rádőltem Harry vállára és jól kisírtam magam
- Jobb már?- kérdezte közben még mindig simogatta a hátam.
- Igen. De ha nem lenne gond én elmennék aludni.
- Oké a fürdő a folyosó végén van törülköző pedig a szekrényben találsz.- bólintottam és elindultam a fürdőbe.
Mikor végeztem kimentem, de Harry már várt egy pólóval és egy boxerrel az ajtóban.
- Köszönöm.- elvettem tőle és visszafordultam, hogy felöltözzek.
A fürdő mellett volt Harry szobája. Mielőtt bementem volna kopogtam.
- Gyere.- szólt Harry.
- Mehetsz fürödni.- mosolyogtam rá.
Mikor Harry elment mellettem adott egy puszit az arcomra, ezen én csak elmosolyodtam. Behuppantam az ágyba és becsuktam a szemem. Úgy 10 perc után éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy. Az oldalamon feküdtem és éreztem, hogy egy erős kéz magához húz. A mellkasa szorosan a hátamhoz simult, kezét a derekamon pihentette. Így aludtunk el.

Álom:
London sötét utcáin sétálok. Nyugodt, csendes, egy lélek nem járt most erre. Halk kopogások hallatszódnak ahogy a cipőm érinti a talajt. Nem sietek sehova lassan és békésen sétálok, élvezem a csendet.
- Szia cica hol hagytad a gazdád?- jött egy hang egy sötét sikátorból. Megrezzentem, mert felismertem a hangot. Ricsi.
- Gyere ide nem bántalak.
- Húzz a francba te bunkó állat.- a lépteimet felgyorsítottam, már ott tartottam, hogy futok, de még mindig követett. Hátra pillantottam, de még mindig üldözött. Előre fordultam és egy magas alak állta az utam. Felpillantottam az arcára, Harry volt az.
- Harry kérlek segíts.- könyörögtem neki már sírva.
- Ki bántott?- kérdezte idegesen. Én csak remegő kézzel mutattam egy alakra aki egy villany oszlop alatt állt.
- Hé te nem tudsz már lekopni?- üvöltött vele Harry.
- Mit dumálsz te, hülye buzi! Húzzál el a csajomtól!- üvöltött vissza Ricsi. Láttam, hogy valamit előhúz a háta mögül. Harry megindult a srác felé, megpróbáltam visszatartani, de nem ment.
- Harry állj meg! Fegyver van nála!- kiabáltam Harry-nek, de ő csak ment.
 Körülbelül két méter volt közöttük amikor Ricsi ráfogta Harry-re a fegyvert.
- Közelebb jössz akkor megdöglesz.- mondta Ricsi idegesen. Látszott rajta, hogy nem volt benne drog, mert remegett a keze és néhol megcsuklott a hangja.
- Ricsi tedd le azt a fegyvert. Mit akarsz, miért teszed tönkre az életem?- kérdeztem tőle sírva. Odarohantam Harry-hez és eléálltam.
- Nicol menj innen.- tolt a háta mögé Harry.
- Gyere vissza hozzám és meghagyom a kis barátodnak az életét.
- Nem, nem megy sehova!- kiabált Harry. Ricsi szorosabban megmarkolta a pisztolyt. Hallottam egy nagy durranást

Harry-t megpróbáltam ellökni, hogy ne érje a golyó.
Harry a földre esett. Letérdeltem mellé. A szájából folyt a vér.
- Nicol, Nicol.- hallottam a nevem.

Valóság:
-Nicol ébredj.- Harry gyengéden simogatta az arcomat és ébresztgetett.
- Harry!- üvöltve ébredtem fel.
- Nyugi itt vagyok. Csss. Nincs semmi gond.
Remegve ültem az ágyon Harry karjaiban. Nem tudtam lenyugodni olyan valósághű volt. Nem mondtam semmit Harry-nek. Ez csak egy buta álom volt minek untassam vele.
***
A kórházban ülünk Harry-vel. A hajammal játszott én meg köröket írtam le a combján. Végre hívtak a vizsgálóba.
- Jó napot.- bebicegtem a szobába és felültem az ágyra.
- Jó napot. Akkor most levesszük a gipszet és megröntgenezzük a lábát utána megnézzük, hogy kell beavatkozást csinálni vagy elég a járó gipsz.- mondta a doki és neki állt levenni a gipszet.

Voltam már a röntgenen most megint kint ülünk és várunk.
- Nicol miért nem mondod el, hogy mit álmodtál?- kérdezte Harry aggódva.
- Nem fontos, csak egy buta álom volt.- legyintettem, de Harry nagyon kíváncsi volt.
- Akkor miért kiabáltad a nevem és miért sírtál? Nagyon felzaklathatott ez az álom.- nem akarom elmondani ezért inkább felálltam és elmentem egy automatához ami a folyosó végén volt. Kivetem a zsebemből a pénzt és csak szórtam a gépbe.
- Jó megértettem nem akarsz róla beszélni.- jött oda Harry. Úgy megijesztett, hogy félrenyeltem.
- Harry ezt többet ne csináld.
- Ennyire ijesztő lennék.- nevetett. Beszélgetésünk közben szólítottak.Harry felkapott és úgy vitt be.
- Hát hölgyem magának aztán nagy mázlija van. Még két hétig kap egy járó gipszet és ennyi.- megkaptam a gipszet és mehettünk. Még nem állhattam rá ezért még mindig a két barátommal sétáltam ki a kórházból, vagyis csak próbáltam volna kimenni, ha nem lett volna tele az egész parkoló fotósokkal.
- Harry innen nem fogunk kijutni.- nevettem és megindultam visszafele.
- Várj itt mindjárt jövök.- tettem amit kért. Olyan 10 percet várhattam amikor Harry visszajött.
- Na mit csináljunk?
- Gyere van hátsó kijárat és már szóltam Paulnak, hogy jöjjön értünk oda.
- Oké.- megindultam, de ahogy mentünk egy fotóssal találtuk magunkkal szembe. Aztán jött még egy és még egy.- Mint a hangyák, ha ott hagysz az asztalon egy kis maradékot akkor először megjelenik egy, öt perc múlva visszamész ott van harminc.- nevettem. Harry megállított.- Mi jutott eszedbe?- nem szólt semmit csak felkapott. Elkezdett velem rohanni az ajtóhoz és pont akkor jött meg a kocsi is. Gyorsan beültünk és már indultunk is.
- Hát ez kemény volt.- nevetett Harry.
- Az, de többet ne csináljunk ilyet.- Harry csak bólintani tudott, mert nagyon lihegett.
***
Harry-vel filmet nézünk. Nem tudom igazából, hogy mit mert nem figyeltem. Harry arcát néztem. Olyan férfias, de még is olyan kisfiús. Harry észrevette, hogy nézem és a következő kukorica adag, ami elvileg a szájába került volna helyette én kaptam meg az ölembe.
- Ó ezt még vissza kapod.- belemarkoltam én is a pattogatott kukoricába és megdobtam. Ebből lett egy kisebb kajacsata.
- Várj van egy kis kukorica a hajadba.- Harry közelebb jött és kiszedte. Belenézett a szemembe azzal a gyönyörű zöld szemével. Közelebb hajolt és megcsókolt. Szája sós volt a kukoricától, de mégis olyan édesen csókolt. Lejjebb húzott a széken és maga alá gyűrt. Kezeivel simogatta a bőröm. Minden egyes érintésétől kirázott a hideg. Az egyik keze hirtelen a pólóm alá csúsztatta amitől én megrezzentem.
- Harry ne.- tiltakoztam pedig jó lett volna.
- Oké.- vissza mászott a székébe, de megfogta a kezem és magával húzott. Leült én pedig beleültem az ölébe, úgy helyezkedtem, hogy a mellkasába fúrtam a fejem. A szék hátát hátra döntötte így néztük tovább a filmet.
***
A hálószobámba ébredtem fel. Egy kis cetli várt a telefonomon.
" Lent várlak. H :)"
Mosolyogva öltöztem fel. Felkaptam Hope-t és lebicegtem a lépcsőn. Bementem a konyhába és egy barna, göndör, fürtös fiú ült a konyha pult mellett. Háttal ült nekem ezért oda settenkedtem és befogtam a szemét.
- Ki lehet az? Talán Louis? Nem ő nem lehet itt. Akkor Zayn?
- Ü-üm-kicsit kuncogtam.
- Megvan Nicol!- kiáltott fel.
- Talált.- megfordult és kapott egy jutalom csókot.
- Khm.- jött egy ismerős hang az ajtóból.
- Szia Niall.- köszönt Harry. Niall csak keserűen nézett ránk.
- Szia. Hát te? Kérsz valamit?
- Nem köszi csak azért jöttem, mert itt vannak a jegyek meg a VIP belépők.- ledobta a konyha pultra és már ment is.
- Várj nem vagy éhes?- Niall visszafordult és ránézett Harry-re. Harry bólintott, ez fura volt. Niall leült a konyha pulthoz és ott nézték ketten ahogy csináltam a reggelit. Végeztem a tojás rántottával. Kiraktam egy tálra és elrendeztem, szeretem, ha valami ízlésesen van tálalva.
- Ó istenem te elmehetnél szakácsnak.- mondta Niall.
- Nem ő nem megy sehova. Ő az én konyha tündérem.- húzott magához Harry kaptam tőle egy csókot és nekilátott a reggelijének.
***
- Harry hagyd abba. Nem hallod.
- Miért mi lesz ha nem?- kérdezte Harry és tovább csikizett.
- Ez.- megfogtam a párnát és a képébe nyomtam. Harry mérgesen eldobta a párnát és felkapott megpörgetett és lassan visszahelyezett a kanapéra.

Leült a kanapé végébe és én csak néztem. Egy üveg törésre lettem figyelmes. Harry felpattant és elment megnézni, hogy mi volt az. Utána mentem és ami a konyhába fogadott lesokkolt...

5 komi és hozom a következő részt. :D

10.rész

Sziasztok meghoztam az új részt. Köszönöm a komikat és a feliratkozásokat. Jó olvasást.

Felszisszenttel, mert erősen megfogta a csuklómat és kicsit megrántott, így előre borultam. Pont úgy, hogy a szája csak pár centire legyen. Jack ránézett a számra utána pedig a szemembe nézett. Egyre közelebb jött.
- Jack, ne.- toltam el magamtól.
- Miért? Látom, hogy te is szeretnéd.- húzott magához megint.
- Nem értetted tisztán, hogy nem!- mellkasba vágtam, de nem engedett.- Engedj el. SEGÍ!-kiabálni akartam, de Jack befogta a számat.
- Oké értettem. Csak ne sikíts.- bólintottam jelezve, hogy értettem. Elengedett és a szemébe néztem. Hallottam, hogy nyílik az ajtó ezért elhajoltam Jack-től.
- Sziasztok.- köszönt Danielle amikor belépett az ajtón.
- Helló. Na Jack mára végeztünk és szerintem addig ne is próbáljunk amíg le nem szedik a gipszem.- Jack idegesen felkapta a cuccát és elrohant.
- Ez most mi volt?- kérdezte Dani.
- Hosszú.- legyintettem és elkezdtem összepakolni a cuccaimat.
- Van időnk.
- Ahk. Nem hagysz addig békén amíg el nem mondom.
- Hát ezt jól látod.- veregette meg egy kicsit a vállam.
- Akkor üljünk le és elmesélem.- leültünk és Dani kíváncsian nézett.
- Na elkezded még ma.- türelmetlenkedett.
- Ja persze. Na az , hogy próbáltunk és legalább már huszadjára csinálta meg ugyan azt a lépést és mindig ugyan ott elrontotta és állandóan elröhgte magát ezért fogtam magam és kivettem egy másik CD-t, hogy próbáljunk valami mást, de a CD nem akart elindulni ezért Jack segíteni akart mikor hozzáért a keze a kezemhez. Én gyorsan elrántottam, de ő visszahúzta és olyan erővel, hogy előre buktam, várt pár másodpercet és egyre közelebb jött amikor én mondtam neki, hogy én nem szeretném, de ő erőszakoskodott aztán segítséget akartam kérni, de befogtam a számat aztán elengedett azzal a feltétellel, hogy nem kiabálok aztán jöttél te és megmentettél.- meséltem el ezt egy levegővel.
- Aha értem. Még szerencse, hogy én jöttem érted meg Paul, mert ha Harry ezt meglátta volna akkor annak a srácnak annyi.
- Nem, nem hiszem.- ráztam a fejem.
- Na jó gondolom te nem tudsz semmit a nő ügyeiről ezért elmondom.- kezdett bele Danielle- Mielőtt megismertünk, megismert téged azelőtt minden éjszaka más lánnyal volt. A banda megalakulása után a lányok csak úgy özönlöttek a fiúkra. Harry elég jól eltud beszélgetni a lányokkal és szeret bulizni is és, ha bulizik akkor iszik, ha iszik akkor csajozik, ha csajozik akkor biztos vagyok benne, hogy a hálószobába kötnek ki. De amióta ismer téged azóta egy buliban sem volt és nem ivott alkoholt sem.- nagy szemeket meresztettem rá.
- Biztos rájött, hogy nem tesz jót az egészségének ez az életmód.
- Van még valami. Louis-sal eléggé összevesztek miattad, pedig ők a legjobb barátok a világon.
- Ha igaz amit mondasz akkor jobb lenne, ha nem találkoznék vele. Nem akarom szétrombolni a bandát.
- Nem ezt akartam kihozni a beszélgetésünkből. Akkor teszed tönkre, ha nem beszélsz többet Harry-vel.
- Jó akkor majd, majd nem tudom.- összezavarodtam. Tetszik Harry, de nem tudnék a hírnevével megbirkózni.
- Maradsz a popódon és jól érzed magad. Na, ha összeszedted a cuccaid akkor szólok Paulnak, hogy segítsen.- és már el is tűnt.
Amíg várakoztam azon töprengtem, hogy miért akar minden fiú kikezdeni velem. Nem vagyok szép, nem vagyok modell alkat hisz csak 165cm vagyok, inkább járok torna csukába és egy szakadt farmerbe, mint csini rucikba és magassarkúba. Szeretek enni, de ugyan annyira szeretek táncolni is.
- Helló akkor indulhatunk.- jött be egy magas barna hajú férfi.
- Igen.- indultam ki a teremből.
Lekapcsoltam a lámpát, bezártam a termet és megint elértem a reggeli lépcső akadályhoz.
- Paul ugye?
- Igen.- válaszolta egy mosollyal.
- Megfogná a táskámat?- nyújtottam neki.
Megfogta én pedig lassan leugráltam. A kulcsot leadtam a portán utána pedig beszálltunk a kocsiba.
***
A fiúk házába mentünk, mert Danielle azt mondta, hogy ma ott fog vacsizni mindenki. Megérkeztünk és Niall idegesen rohant ki az ajtón. Kipattantam a kocsiból és Niall után üvöltöttem.
- Niall hova mész. Niall mi a baj?- kiabáltam, de meg se hallotta, csak ment.

Niall szemszöge:
A konyhában keresek valami ehetőt amikor hallom, hogy Zayn és Harry beszélgetnek a nappaliban.
- Na és mi van Nicollal?- kérdezte Zayn.
- Már alakul valami. Remélem összejön. Nagyon tetszik meg minden talán mellette letudnám élni az életem- nálam elszakadt a cérna és elrohantam onnan.
A fotózás óta nem tudom kiver a fejemből Nicol arcát. Egyszerűen tökéletes az a lány, de nem tudom elhinni, hogy Harry-nek is tetszik.
Idegesen rohantam ki a házból pont akkor amikor jöttek Nicolék. Hallom, hogy kiabál, de most inkább egyedül lennék ezért figyelmen kívül hagytam. Egy közeli parkba mentem. Mielőtt eljöttem a házból a konyha pultról lekaptam egy üveg piát. Azzal és a gondolataimmal voltam el egy darabig.

Nicol szemszöge:
Beértem a házba először a nappaliban ülő Zaynt pillantom meg rámosolyogtam.
- Szia. Harry merre van?- kérdeztem tőle nagy mosollyal.
- Ennyire hiányzott?- öltött egy pimasz mosolyt az arcára.
- Itt vagyok csak épp elmerültem az unalom tengerében.- hallottam egy hangot a kanapé mélyéről.- Szia. Segítsek?- pattant fel a kényelmes helyzetéből.
- Nem nem kell megy egyedül is.- mosolyogtam rá.- Holnap elvinnél telót nézni, mert már nagyon hiányzik egy.- leültem a kanapéra és Harry is mellém ült.
- Ú tényleg! El is felejtettem. Holnap minden képen, de eljössz egy próbánkra is.- mondta Harry és közbe összekulcsolta az ujjainkat. Zayn csak húzogatta a szemöldökét. Gyorsan kikaptam a kezem Harry kezéből.
- Niall miért rohant el az előbb? Nagyon dühösnek látszott.-kérdeztem a két fiút, de mind a ketten csak a vállukat vonogatták.
- Nem tudom. De a vacsit sosem hagyja ki arra biztos, hogy hazaér.- mondta Zayn nevetve.
***
Nagy hangzavar közepette vacsorázunk. Mindenki jól szorakozik csak én nem. Még mindig nincs itt Niall. Aggódok érte.
- Ne félj biztos egy haverjánál van vagy becsajozott.- nyugtatott Perrie.
- Biztos.
Befejeztük a vacsit és átmentünk a nappaliba beszélgetni egyszer csak nagy csattanást hallottunk a bejárati ajtó felől. Mindenki összerezzent. Pislogás nélkül figyeltük az ajtót, hogy ki jön be rajta. Egyszer csak beállít Niall hulla részegen. Szegény alig tud menni.
- Sziasztok. Ó Nicol te is itt vagy. Jaj had adjak egy csókot az egyetlen szerelmemnek.- dülöngélve próbált elérni, de nem sikerült neki, mert a fiuk lefogták.
- Niall. hulla részeg vagy.- röhögött rajta Louis
- Ja inkább menj lefeküdni.- utasította Liam.
- Nem én a csajommal szeretnék lenni.- eröszakoskodott Niall.
- Hogy kivel?- nézett döbbenten Harry. Niall rám mutatott Harry-nek az ökle pedig megfeszült.
- Louis, Zayn, Liam kérlek vigyétek fel Niallt a szobájába.- monda Danielle.
Harry kiment a konyhába én meg utána ugráltam. Háttal állt nekem, de mégis felismert.
- Tetszik neked Niall?- nézett rám idegesen, nem válaszoltam rá- Tetszik neked Niall?
- Nem.- válaszoltam neki halkan.- Ha tetszene akkor szerinted veled lennék?- Harry arc kifejezése ellágyult. Közelebb lépett hozzám és a magasságából lenézett rám.
- Bocsáss meg nekem ha megijesztettelek.- és adott egy puszit a nyakamra.
Összerezzentem ettől, mert eszembe jutott Ricsi. Harry lágyan és óvatosan csókolgatott, de eltoltam magamtól, bele akartam nézni a szemébe.
- Harry szeretlek.- mondtam neki és mélyen a szemébe néztem. Felcsillant a szeme és közeledett az ajkaimhoz. Engedtem neki. Lassan és finoman csókolt, de nem engedtem a nyelvének a bejutást.

Csókunk után visszamentünk a nappaliba. Harry leült a kanapéra én pedig szorosan mellébújtam.
- Akkor most ti?- kérdezte izgatottan Danielle.
- Még nem.- mondta Harry. Furcsán néztem rá . Mégis miért tagadja.- Holnap elviszlek valahova.
- Hova?- pillantottam a "párnámra".
- Nem mondom meg. Majd meglátod.- puszilt bele a hajamba.
- Sajnálom, hogy el kell rontanom ez az idilli helyzetet, de indulnunk kell. A lányoknak holnap is lesz próba, Nicol neked meg suli lesz. Gyertek menjünk.- mondta apa és felállt.
- Sziasztok. Jó éjt fiúk.- köszönt el mindenki mindenkitől.
***
A reggel van, de legalább már péntek. Most először adtam enni Hope-nak aztán mentem el a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli dolgaimat. Kinéztem az erkély ajtaján. Zuhogott az eső. Felvettem ezt

és elpakoltam. Ma csak négy órám lesz abból is egy tánc amire nem viszek cuccot aztán lesz még két fotózás és egy francia órám. Leugráltam a lépcsőn és bementem a konyhába. Ja és holnaptól végre nem kell használnom mankót, mert járó gipszet kapok. Apa már várt a reggelimmel.
- Jó reggelt.- köszöntem neki.
- Neked is. Siess a reggeliddel, mert ma én viszlek suliba.- gyors befaltam a müzlimet és már indultunk is.
***
Istenem francia óra a felét nem értem, hogy mit makok a tanár.
- Sam érted, hogy mit beszél a tanár?- kérdeztem a mellettem ülő lánytól.
- Azt kérdezte, hogy miért nem figyelsz.- jött egy fiú hang a hátam mögül. Hátrafordultam és Jack ült mögöttem.
- Tudsz franciául?- döbbentem le.
- Ja már laktam ott pár hetet egy fotózás miatt.
- Akkor modell vagy.- tettem meg a nagy felfedezést.
- Ja, de inkább figyelj, mert a felét nem fogod érteni.
- Miért hallok hátulról beszélgetést?- kérdezte a tanár idegesen.- Nicol kérlek fordítsd le a szöveget amit felírtam a táblára.
- Ööö.- fogalmam sincs, hogy mi volt fent a táblán.
- Rendben látom nem tudja. Valaki szeretné korrepetálni Nicolt?- kérdezte a tanárt. Az összes lány keze a magasba lendült. Sejtem miért.- Legyen mondjuk Jack Fortez.
- Remek.- morogtam magamnak.
***
A suli folyosóján botorkálok Samantával amikor megláttam egy ismerős arcot Harry volt az. Ott állt a lépcső mellett és várt.
- Szia Harry.- öleltem meg olyan szorosan ahogy tudtam.
- Szia szerelmem.- csókolt bele a nyakamba.- Mehetünk?
- Igen.- Samantától elköszöntem, mert neki volt még órája.
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
***
- Na melyik legyen? Kérdeztem Harry-től. Három telefon volt előttem.
- Amelyiket szeretnéd.- mosolygott rám.
- Akkor legyen ez.- mutattam rá erre a telefonra.

Harry-nek is ilyen van ezért választottam ezt.
- Rendben. Akkor ezt kérnénk.- mondta Harry kedvesen az eladónak és már nyúlt a zsebébe.
- Harry mit keresel?- néztem rá furcsán.
- A pénztárcámat mégis mit?- nevetett.
- Nem. Nem hagyom, hogy kifizesd hisz ez az én telefonom lesz.- fogtam meg a kezét.
- De kifizetem hisz én törtem el az előzőt. Ne is merj velem vitatkozni.- Harry kifizette és már mentünk is.
***
A fiúk épp próbálnak ezért én elő kotorásztam a telefonom. Bekapcsoltam és vártam. Elolvastam minden útmutatót amikor valaki leült mellé.
- Tegnap nagyon ciki voltam?- kérdezte Niall és az arcomat fürkészte.
- Nem, de honnan vetted, hogy mi járunk.- nevettem.
- Ó Istenem akkor még is beégettem magam.- vörösödött.
- Niall, Paul szeretne veled beszélni.- mondta Harry idegesen.
- Oké megyek.
Gyorsan el is tűnt mellőlem és Harry átvette a helyét. Rádőltem a vállára és hallgattam az ideges levegő vételeit. Így ültünk úgy tíz percet mikor Harry megszólalt.
- Tetszik?
- Mi?- emeltem fel a fejem és kérdően ránéztem.

4 komi után hozom a kövit. :D

9.rész

Sziasztok Happy Red Nose Day mindenkinek!! Mivel meglett a 2 komi és a 4 tetszik ezért itt a rész jó olvasást. :D

Harry szemszöge
Láttam, hogy Nicol kijött a suliból Samantával. Kicsit még ideges voltam az üzenet miatt, de délután megint Nicollal lehetek. Láttam, hogy Nicky már közeledik felém. Felpillantott és rám mosolygott, annyira édes. Lelépett a járdáról és egy kocsi nagy sebességgel közeledett az úton. Nagyot fékezett, de már nem tudott megállni. Pár másodpercig csak lefagyva bámultam magam elé. A nő kiszállt az autóból és az ajtó csapódás visszazökkentett a valóságba. Kikaptam a zsebemből a telefonom és tárcsáztam a mentőket.
***
Nicolt bevitték a kórházba. Már megint az a kínzó várakozás. Amíg várakozok felhívom Nicol apját.
- Tessék itt Ryan Smith.- jött a túloldalról az ismerős hang.
- Jó napot Harry vagyok. Kérem siessen be a kórházba, mert Nicolt elütötték.- hadartam gyorsan. Letettem és a doki pont akkor jött ki a vizsgálóból.
- Elnézést doktorúr. Maga vizsgálta Nicol Smith-et.
- Igen. A lány rendben van. A lábát be kellett gipszelni és a fejét pedig össze kellett varrni. Komolyabb sérülése nincs. Tudatánál van.- ó Istenem akkor minden rendben van.
- Rendben és hazavihetem.- kérdeztem izgatottan.
- Igen, de a záró jelentést várják meg.- bólintottam és a doki elment.
Bementem a vizsgálóba és Nicol arcát pillantottam meg először. Szomorúan nézegette a gipszét. Megköszörültem a torkom erre felkapta a fejét.
- Szia jól vagy?- kérdeztem tőle.
- Jól nem, de még élek.- válaszolta durcásan- Most, hogy fogok így táncolni?- csapkodott össze vissza.
- Meddig lesz rajtad?- mutattam a gipszre.
- Egy hónapig. És utána még boka rögzítőt kell használnom.- hajtotta le a fejét.- Na, de mikor mehetünk?
- Megkapjuk a zárót és utána.- lesegítettem az ágyról és az ápolonő hozott egy toló széket meg két mankót.

Nicol csak nevetett.
- Min nevetsz?- pillantottam rá.
- Nem vagyok én olyan béna, hogy toló székbe kelljen ülnöm.- határozottan nyúlt a mankókhoz.

Én csak nevettem, hogy hogy lehet valaki ennyire makacs.
- De hölgyem még is jobb lenne ha beleülne.- mondta a nővér könyörgő arccal.
- Nem. Tudok menni én ezekkel.- makacsolta meg magát.
- Hagyja úgysem tudja lebeszélni róla.- toppant be Ryan.
A hölgy otthagyott minket mi pedig elindultunk a kijárat felé.
Segítettem Nicolnak beülni a kocsiba és elindultak haza. Én a fiúkhoz mentem, hogy kicsit elfelejtsem a baleset képeit.

Nicol szemszöge
- Áááá nem hiszem el, hogy mindig velem történik ilyen.- üvöltöttem a kocsiban.
- Nicol nyugodj meg. Hazaérünk és otthon nézünk közösen egy filmet. Jó. Meg sütök neked valamit.- mosolygott apa.
Azt tudni kell, hogy én tudok sütni apa már kevésbé, ezért elnevettem magam.
- Őő. Inkább segítek én is, mert a végén még felgyújtanád a lakást.- ezen a mondaton már apa is nevetett.
***
- Nem apa azt ne abba rakd. Azt egy külön tálba kell.- felakartam állni, de rám szólt.
- Ha felkelsz akkor ez nem a sütőben fog landolni hanem a fejeden.- mutogatott egy kanállal a kezében ami tiszta massza volt.
- Á kösz én sütve akartam megkostolni.- mondtam apának nevetve, mert a kanálról a csokis massza az arcomon landolt.
- Ó pedig azt hittem, hogy azért beszélsz, mert nincs más elfoglaltsága a szádnak.- nevetett apa. Kiöltöttem rá a nyelvem és elfordultam tőle.
Apa berakta a muffinokat a sütőbe és előkészítette a mozi szobát is.
- Apa!- kiabáltam neki- kikéne venni a sütőből a sütit.
- Jövök.- apa kivette a sütit és rögtön megakarta kóstolni ezért kivett egyet. Szólni akartam, hogy forró, de már késő volt.
- Ó, hogy az a!- kiáltott fel.
- Csak nem forró.- vigyorogtam rá.
- Á pont jó meleg.- nézett rám gúnyosan.
- Na menjünk filmet nézni.- szökkentem le a bárszékről. El ugráltam a mankóval a mozi terembe és lehuppantam az egyik székre. Apa mellém ült és a sütiket pedig lerakta az ölébe. Bekapcsolta a DVD-t. Az Apafej-et néztük meg. Rengeteget röhögtünk rajta. Régen nevettünk ennyit. Éreztem, hogy lassan elnyom az álom, elaludtam apa vállán a film közepénél.
***
Reggel az ágyamba ébredtem. Hope a gipszes lábamon feküdt és nagyon figyelt.
- Szia Hope.- köszöntem neki.- Na szállj le a lábamról, mennem kell suliba.- Hope leugrott és elkísért a fürdőig. Elvégeztem a dolgomat és felöltöztem bepakoltam és kiabáltam apának.Pár percre rá valaki kopogott az ajtón. Háttal álltam neki ezért megrezzentem amikor valaki megfogta a derekam. Felkapott és levitt az emeletről.
- Jó reggelt szépség.- kaptam egy arcra puszit Harry-től.
- Neked is.- ma is te viszel suliba?
- Igen, de először bepótoljuk a tegnapi randinkat. Tegnap voltam itt, de már aludtál.- csípte meg az arcomat.
- Bocsi. Na, de menjünk, mert nem akarok elkésni.
- Az első órád elmarad, mert kihallgatják a tanárt, ő ütött el.
- Értem akkor nem kell sietnünk.- mosolyogtam rá.- APA ELMENTEM!
- Ne kiabálj már nincs itt a lányokkal elment próbálni.
- Akkor menjünk. Na most hozhatod a táskámat.- nevettem.
- Oké.
- Várj Hope-nak nem addtam kaját.- fordultam vissza az ajtóból.
- Ő kinek?
- A macskámnak. Kérlek, kérlek felmennél és adnál neki. Az erkélyen van a kajája a tálja pedig az ajtó mellett.- mondtam Harry-nek és ő már ott sem volt. Úgy 10 percet vártam rá.
-Na kész mehetünk. Szép cicád van.
- Köszi. Bezárnád az ajtót?- Harry bezárta az ajtót és elindultunk a kocsijához. Segített beszállni és már indultunk is. Egy közeli kávézóba mentünk. Harry ott is segített kiszállni és bebotorkáltam.
- Harry nem akarok semmit mondani, de jobb lenne ha felhúznád a csuklyádat és hátra sietnél egy asztalhoz.- mondtam neki mielőtt bementünk. Nagyon sok tini lány volt bent ezért jobbnak láttam szólni neki.
Harry elöszőr furcsán nézett, de ő is meglátta a tömeget, tette amit mondtam neki és hátrasietett. Követtem őt amilyen gyorsan tudtam, de a lányok felismertek. Egy szőke cicababa tipegett hozzám. Biztos vagyok benne, hogy nem azokkal a lányokkal volt aki csak bátortalanul méregettek.
- Szia te vagy Harry barátnője ugye?- kérdezte mogorván a csaj.- Hát nem vagy valami nagy szám lekophatsz róla. Oké.
- Nem vagyok a barátnője.- válaszoltam neki.- De mi közöd is lenne hozzá?- kérdeztem tőle flegmán.
- Chö, látom még nem ismered a volt barátnőit. Na vigyázz magadra puszi.- libbent ki a kávézóból.
Odabotorkáltam Harry-hez és lehuppantam mellé. Valamiért frusztrált az a gondolat, hogy hány lányt döntött meg már Harry.
- Mi a baj?- fogta meg a kezem. Én hirtelen kirántottam alóla.
- Semmi.- néztem el. Nem tudtam a szemébe nézni.
- Látom, hogy valami bajod van. Mi az?
- Na jó az előbb megállított egy csaj aki azt mondta, hogy a csajod volt és, hogy kopjak le rólad.- mondtam Harry-nek ö pedig csendben figyelte minden egyes szavamat. A végén csak egy halvány mosolyt ejtett.- Harry mi ezen olyan vicces?
- Féltékeny vagy?- húzogatta a szemöldökét.
- Nem vagyok az.- tagadtam pedig igaz volt. Félek bevallani neki, hogy igaza van.
- Na rendeljünk valamit. Mit kérsz?
- Legyen mondjuk- néztem végig az étlapot- tojás rántotta kakaóval.- felnéztem az étlapból és egy zöld szem párt pillantottam meg. Engem nézett és mosolygott.- Mit nézel annyira?
- Egy álmot.- édesen elmosolyodott.

Zavarba jöttem ezért visszatemetkeztem az előttem lévő kis könyvbe. A pincér zavarta meg a csendet ami köztünk keletkezett.
Leadtuk a rendelést. Pár lány félve, de odajöttek Harry-hez kértek fotót meg autó grammot. A rajongók miután megkapták amit kértek elköszöntek és elmentek. Végre megkaptuk a kajánkat és énnekem nem kellett 5 perc, hogy eltüntessek egy négy tojásos rántottát. Harry csak bámult.
- Mi-mi az?- kérdeztem az utolsó falatot lenyelve.
- Vetekedsz Niall evési gyorsaságával.- röhögött.
- Éhes voltam és már csak 10 percem van beérni a suliba.- néztem rá az órámra.- Istenem Harry elfogok késni! Kérlek siess a reggeliddel.
- Rendben. Kész is vagyok. Fizetek és mehetünk.- hívta a pintért és kifizette a számlát és mentünk.
***
-Délután nem tudok érted jönni, de megkérek valakit, hogy vigyen haza.- mondta Harry miközben segített kiszállni a kocsiból.
- Oké. De ma olyan fél négy körül végzek.
- Arra lehet, hogy már beérek.- ölelt meg búcsúzás ként.
Bebotorkáltam az iskolába és elindultam a töriterem felé ami az emeleten volt. Remek most oda, hogy jutok fel. Megálltam és felnéztem a lépcső tetejére. Halk lépteket hallottam magam mögött. Megállt mellettem.
- Szép kis lépcső.- egyből felismertem a hangját Jack volt az.
- Az, meg sok. Egy nap kell, hogy feljussak.- dobtam le a táskámat idegesen.
- Gyere segítek.- felkapott és úgy lépkedett felfele a fokokon- Kapaszkodj.
A tetején lerakott és visszaszaladt a holmijaimért.
- Köszi. Innét már boldogulok.- mosolyogtam rá és elindultam.
- Oké. Ma akkor próbálunk?
- Igen. Bár a lábamtól nem nagyon tudok táncolni, de azért valahogy megoldjuk.
- Oké na megyek órára.- és már el is tűnt a folyosó végén.
Kicsengettek és én a terem előtti pardon ültem vártam Samantát és Josh-t. Nagy nevetgélés közepette jöttek meg.
- Sziasztok.- köszöntem nekik.
- Szia, szép gipsz.- mutogatott Josh a lábamra.- Hallottam , hogy megint mi történt veled. Te nem tudsz vigyázni magadra?
- Kössz. Ja megint meglátogattam a kórházat, hamarosan oda is költözhetnék.- nevetem el magam egy picit.
- Nicol engem te fogsz a sírba vinni.- ölelgetett meg Sam.
- Ja tudom. Na, de menjünk be a terembe.- felálltam, de hírtelen megszédültem. Josh elkapott mielőtt a padlót "öleltem" volna meg.
- Nicol jól vagy?- kérdezte aggódva a legjobb barátnőm.
- Igen csak egy picit megszédültem. Biztos azért, mert tegnap lefejeltem a betont.- mosolyodtam el, de Sam-nek ez nem tetszett.
- Nicol ez nem vicces. Ha valami bajod van akkor mond meg. Ne tedd tönkre magad.- üvöltötte le a fejem.
-Oké oké majd mondom ha szarul vagyok.- felvettem a mankókat a földről és elindultam a terembe.
Leültem és elkezdődött az óra.
***
Három óra van és a táncteremben próbálok egy értelmes mozdulatot kinyüstölni Jack-ből. Nem nagyon megy, mert minden harmadik lépésnél elröhögi magát.
- Ha még egyszer elröhögöd magad bajod lesz!- mutogattam komoly arccal a mutatóujjammal. Nem sikerült nekem se komoly maradni, mert ahogy kimondtam ezt a mondatot elröhögtem magamat. Felküszködtem magam a tükör elöl ahol eddig ültem és figyeltem a sok értelmetlen mozdulatot. Elbotorkáltam a táskámhoz és elővettem egy CD-t. Vissza mentem a helyemre és beraktam a mellettem lévő lejátszóba. Nem akart elindulni ezért Jack odajött.
- Segítsek?- térdelt le mellém.
- Nem kell köszi. Mindjárt meg lesz.- mondtam és babráltam a gombokkal. Egyszerre értünk a play gombhoz. Én gyorsan elrántottam a kezem, de Jack utána kapott.
Felszisszenttel, mert erősen megfogta a csuklómat és kicsit megrántott, így előre borultam. Pont úgy, hogy a szája csak pár centire legyen. Jack ránézett a számra utána pedig a szemembe nézett. Egyre közelebb jött.

- Jack, ne.- toltam el magamtól.
- Miért? Látom, hogy te is szeretnéd.- húzott magához megint.
- Nem értetted tisztán, hogy nem!- mellkasba vágtam, de nem engedett.- Engedj el. SEGÍ!-kiabálni akartam, de Jack befogta a számat...

3 komi és 4 tetszik után hozom a kövit. :D

8.rész

Sziasztok bocsi, hogy ennyit kellett várnotok, de próbáltam sietni és még megszeretném köszöni a két komit. Jó olvasást !

- Na megjöttünk.- sóhajtottam és Harry-re néztem- Annyira jó volt ez az este. Köszönöm.
- Neked bármit. Én is jól éreztem magam, valamikor majd megismételhetnénk.
- Rendben.- mondtam és kiszálltunk az autóból. Elkísért az ajtóig és ott megszólalt a telefonom. Magán szám volt ezért nem vettem fel, de mire felnéztem Harry már fél úton volt a kocsihoz mikor megfordult.
- Holnap elviszlek a suliba. Hányra jöjjek?
- Fél hétre.- mosolyogtam.
- Oké. Jó éjt.- intett nekem.
- Neked is.- integettem vissza neki.
Csendesen felmentem a szobámba vagyis csak próbálkoztam magassarkúban csöndben menni. Beléptem a szobába és két szem pár emelkedett fel a laptopomból.
- Hát ti meg mit kerestek még mindig itt?
- Téged vártunk, hogy elmeséld mi volt a randin.
Elmeséltem mindent nekik, végigmosolyogtam az egészet. Annyira jól éreztem magamat Harry-vel.
- És akkor most mi van veletek?- kérdezte Samanta izgatottan.
- Nem tudom. Még csak most találkoztunk meg az első randink volt, de tetszett.
- Az látszik, hogy jól elvoltatok. Egész Twitter tele van a ti képeitekkel.- mondta Dani és felém fordította a laptopomat.
- Ne. Most mit csináljak.- fogtam a fejem és gondolkoztam, hogy most mi tévő legyek.
- Ne aggódj Hazza nem fogja hagyni, hogy bántsanak.- nyugtatott Dani.
- Szerintem szép pár lennétek. Na, de megyek, mert késő van és már anyáék is szóltak, hogy hazaértek úgy, hogy én most megyek.- mondta Samanta és egy nagy öleléssel búcsúzott.
- Várj meg én is megyek felhívom Liam-et, hogy küldjön értünk valakit.- Danielle is megölelt.
Kikísértem őket, megvártam míg elmennek. Bezártam az ajtót és elmentem lefeküdni.
***
Reggel arra ébredtem, hogy Hope nyalogatja az arcomat.

Ránéztem az órámra 6:50 volt ezért felkeltem. Elvonszoltam magam a fürdőig lezuhanyoztam megmostam a fogam a hajamat pedig csak megfésültem. Lazán öltöztem fel sminknek pedig csak annyi volt, hogy szempillaspirált tettem fel.

 A táskámba beleraktam a könyveket meg elraktam a fényképező gépemet meg egy sport táskába a táncos ruhámat. Lementem a konyhába ahol apa már csinálta a reggelimet.
- Jó reggelt.- Adtam egy puszit az arcára.- Ma Harry-vel megyek suliba, ha nem gond.
- Nem, de előbb edd meg a reggelidet.- adta oda a müzlit meg két szelet pirítóst.- És milyen volt az este?
- Nagyon jó volt. Jól éreztem magam.
- Jól van. De apádra nem hoztál szégyent?
- Én mikor nem hoztam rád szégyent?- viccelődtem apával
- Eddig még Szerencsére nem fordult elő, hogy megszégyenítettél volna, de te mindig hozod a formád. Na ha végeztél a tányérod rakd be a mosogatógépbe.- mondta apa és kiment a nappaliba.
Befejeztem a reggelit bepakoltam az edényeket a mosogatógépbe ahogy apa kérte. Felszaladtam még gyorsan a szobámba, hogy Hope-nak adjak enni meg inni és a telefonomat is levettem a töltőről. Hallottam, hogy valaki csengetett ezért siettem lefelé. Apu nyitott ajtót, az ajtóban pedig Harry állt.
- Szia Harry mehetünk.- felvettem a táskámat és apunak adtam még egy búcsú puszit.- Olyan kettő körül majd jövök. Szia.
- Rendben, vigyázz magadra.
Beültünk Harry-vel a kocsiba és elindultunk. Bekapcsoltam a rádiót és épp zenéket lehetett küldeni. Épp egy betelefonálóval beszélgettek.
- Szia adásban vagy. Hogy hívnak? - kérdezte a rádiós.
- Helló az legyen titok, de szeretnék kérni egy számot a legdögösebb nőnek a világon.
- Ó, de édes és mi a szíved hölgyének a neve?
- Nicol Smith és annyit üzennék neki, hogy hamarosan találkozunk.- Harry egy nagyot fékezett és rám nézett.
- Nem, nem, nem,  nem ezt nem hiszem el ennek sosem lesz vége?- ütöttem az ablaknak a fejemet.
- Nyugi, nem bánthat ma mindenhova elkísérlek és figyelek minden gyanús alakot.- nyugtatott meg Harry. Bevallom őszintén nem tudtam elhinni ezeket a szavakat.
- De mi lesz a bandával biztos, hogy rengeteg dolgotok van.
- Mára csak egy fotózás és pár számot kellett volna megcsinálni. A dalokat majd este felvesszük miután biztonságba helyeztelek. A fotózást meg majd megcsináljuk máskor.
- Te tudod. De induljunk, mert elfogok késni.
***
- Harry add ide a táskám én is tudom vinni.- ahk Harry olyan makacs.
- Nem, majd viszem. Menj előre.
- Nem add ide vagy sikítok.- Harry morcosan, de odaadta a táskáimat. Besiettem a suliba Harry pedig jött utánam és amikor utolért megfogta a kezem és összefonta az ujjainkat.
Minden lány csodálkozva nézett ránk és összesúgtak a hátunk mögött. Harry ezekkel a reakciókkal nem törődve ment előre. Én amilyen gyorsan tudtam szétválasztottam a kezeinket. Harry csak mosolygott, én meg megforgattam a szemeim. Elértünk a tánctermet és bementünk. Ledobtam a cuccaim és köszöntem az osztálynak. Visszamentem Harry-hez és megálltam előtte.
- Figyelj én nem szeretnék elsietni semmit.
- Megértelek. Mi lenne ha meglenne a második randink ma? .- kacsintott rám Harry.
- Legyen,- egyeztem bele- de ma menjünk egy gyors étterembe.- Harry csak mosolygott.
Amíg én átöltöztem a táncos ruhámba addig Harry leült a padra ami a terem egyik sarkában volt. Mikor végeztem odamentem hozzá és jó szorosan megöleltem.

- Ezt miért kaptam?
- Mert csak.- válaszoltam neki egyszerűen. Nem akartam elengedni jó érzés árasztott el, de Harry eltolt magától.
-  Nicol menned kell megjött a tanár.
- Ahk, rendben.
- Ott leszek a sarokban.- mutatott az oda ahol az előbb ült
***
- Na köszönöm ezt a remek órát mehettek. Nicol gyere egy kicsit ide szeretnék valamit kérni tőled.
- Tőlem?- csodálkozva néztem rá a tanárra még is mit akar egy újonctól.
- Igen, azt szeretném kérni, hogy van egy fiú akit meg kéne tanítani táncolni.- ismertette a feladatomat Mr. Rich.
- Rendben, mikor és hol? És a legfontosabb kit kéne tanítanom? - kérdeztem kicsit unottan.
- Jack Fortezt kell, mindjárt itt lesz addig menj átöltözni. A többit pedig közösen egyeztetjük.
- Oké.- elmentem az öltözőbe gyorsan átöltöztem. Kiléptem és egy elég magas és izmos srác állt a tanárral szembe.
Odamentem hozzájuk.
- Szia Jack vagyok.- köszönt előre a srác.
- Helló Nicol vagyok. Akkor téged kell megtanítanom táncolni?
- Úgy néz ki. De elárulom nagyon bot lábam van.- nevetett kínosan.
- Én meg elárulom még életemben nem tanítottam táncot. És mire kell ez a tánc?- érdeklődtem a tanártól.
- Egy tánc versenyre neveztünk be titeket. Ez olyan tánc verseny ahol egy nem tudó táncos és egy "profi" táncos lép fel.- mondta Mr Rich.
- Értem és milyen táncot kéne tanítanom neki?
- Bármit csinálhattok, a műsorra  zenét fogtok kapni vagy egy olyan tánc elemet aminek kötelező benne lennie.Tizen két páros lesz , tizenkét országból jönnek majd. Tizenegy hétig fogtok táncolni és 22 táncot kell majd bemutatnotok. De minden héten egy páros kifog esni.- ismertette velünk a feladatot a tanár.
- Értem és hol tudunk próbálni?
- Minden nap háromtól tudtok itt gyakorolni.
- Oké és máskor nem tudnánk? Nap közben lyukasórában?- nézzem Jack-re, mert neki sem tetszett a délutáni próba.
- Ezt beszéljétek meg ti, hogy mikor értek rá ebbe már nem szólok bele.
- Oké, mikor lesz az első fellépés?
- Két hónap múlva.- mondta a tanár és már szedte a cuccait és ment is.
Remek nekem sincs jobb dolgom mint táncot oktatni. Jackkel megbeszéltük, hogy holnap elkezdjük összerakni a táncot aztán elköszöntünk egymástól. Harry már idegesen nyomkodta a telefonját a terem előtt. Háttal állt nekem ezért ráugrottam a hátára.

Elkezdett velem rohanni, mint egy őrült én meg össze vissza sikítoztam. Már körülbelül 15 perce becsengettek ezért tőlünk zengett az iskola.Harry kiszaladt a hátsó füves udvarra és ott egy asztal tetejére leültetett így szem magasságba kerültem vele.
- Nem vagy normális.- vigyorogtam.
- Tudom, de én így érzem jól magam.- adott egy homlok puszit.
- Szerencse, hogy lyukasórám van. Mit csináljunk addig?
- Hát lenne egykét ötletem.- húzogatta a szemöldökét.
- Idióta.- boxoltam bele a vállába.
- Áu ez fájt.- vágott szomorú arcot.- Most kérek egy gyógypuszit.
- Na azt lesheted.- forgattam meg a szemem.
Harry erre a reakciómra elkezdett csikizni szerencsére megmentett a telefonom a "halálomtól".
"Szia édes remélem hallgattad ma a rádiót. Élvezzétek ki ezt a rövid időt amíg együtt lehettek, mert hamarosan az enyém leszel.R Xxx."
Ahogy elolvastam az üzenetet a könnyeim előtűntek, Harry pedig kivette a telefonomat a kezemből. Elolvasta  és idegesen a földhöz vágta.

- Hé a telefonom!- pattantam le idegesen az asztalról.
- Majd kapsz egy másikat, de nem fog tönkretenni ez a rohadék.
Megijedtem Harry-től annyira elborult az arca. Könnyeimet visszatartva befutottam a suliba. Az elő sötétebb zugba lekuporodtam és elkezdtem sírni. Azt vettem észre, hogy valaki simogatja a hátam. Jack volt az.
- Szia mi a baj?- kérdezte és lehuppant mellém.
- Se-semmi- szipogtam.
- Akkor miért sírsz? Ki bántott?
- Mindegy.- álltam fel és leporoltam a nadrágomat. Még mindig folytak a könnyeim, de gyorsan letöröltem őket.
- Te tudod. Na, én megyek ha nem baj, pár perc és kicsengetnek és el kéne jutnom az iskola másik végébe.- mosolygott rám és már el is tünet.
***
-Végre vége ennek a napnak.- mondtam Samantának.
- Ja én is kivagyok. Egész órán egy 16centis tűsarkúban kellett járkálnom.- panaszkodott Sam.
- Jaj te szegény.- nevettem.
- Tudod mennyire fáj a lábam.- sipákolt.
- Menj haza és rakd a lábad forró vízbe. Az nekem mindig segít.- tanácsoltam a hadirokkant barátnőmnek..
Samantával kisántikáltunk a fő kapun és egy fekete kocsit pillantottam meg az út túloldalán. Harry lehajtott fejjel dölt az autónak.
- Na látom megint együtt lesztek.- biccentette Sam a fejét a fiúra.
- Igen, ha nem baj akkor én most mennék. Hazatudsz sétálni vagy elvigyünk?
- Nem kell anya jön értem. Csak biztonságosan, nem akarok még keresztanyuka lenni.- nevetett.
-Haha nagyon vicces. Na szia.- köszöntem el tőle.
Harry még mindig a kocsinál vár. Ránéztem és rámosolyogtam. Leléptem a járdáról és felévettem az irányt. Az út közepénél járta egy pillantást vetettem az útra és egy fehér fény elvakított és egy nagy csattanást hallottam...

2komi és 4 tetszik után hozom a kövirészt :D

7.rész

Sziasztok na meghoztam az új részt. Iratkozzatok fel rendszeres olvasónak !!! Jó olvasást! :)

Kiléptem a rendőrségről és megláttam egy ismerős fekete kocsit, de nem az szállt ki a kocsiból akire számítottam.
- Szia apukád küldött érted.- mondta nagy vigyorral Niall.
- Szia akkor menjünk.- mosolyogtam vissza rá.
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
- És megtaláltad azt a rohadékot?- kérdeztem tőle.
Ő erre csak szorosabban megmarkolta a kormányt és elkomolyodott az arca.
- Nem, de jobb is, mert lehet, hogy a temetésén találkoztál volna vele újra.
Megijedtem tőle annyira elsötétült az arca hirtelen bevillant egy kép, Ricsiről, mikor megvert. Elakartam terelni a témát ezért elkezdtem beszélgetni vele.
- És milyen volt a fotózás, tetszett?
- Igen nagyon jól éreztem magam- engedett a kormány szorításán- Nagyon ügyesen fotózol- dicsért meg. Fhu elterelés sikerült.
- Köszönöm. Sokat jártok fotózásokra?
- Igen, az x-faktor óta igen.
- Értem. És miről beszélgettetek amikor Liamat fotóztam?- furdalt a kíváncsiság.
Niall csak elmosolyodott.
- Rólad beszélgettünk.- Niall arca egyre vörösebb lett.
- És mit?
Niall erre már nem válaszolt. Annyit vettem észre, hogy kikapcsolja az övét. Akkor megjöttünk. Niall kiszállt az autóból és kinyitotta nekem az ajtót. Amikor kiszálltam  felnéztem a házra, megálltam, mert nem tudtam hol vagyok.

Niall elindult az ajtó felé.
- Nem jössz be? Itthon vannak a fiúk is és a lányok is meg szerintem apud is itt van még.- mondta Niall.
Elindultam felé és bementünk a házba. Nagy hangzavar jött a nappaliból így arra vettük az irányt. Mindenki bent ült a nappaliba és beszélgetett.
- Nicol!- ugrott fel Samanta a fotelből mikor meglátott. Olyan szorosan ölelt, hogy nem kaptam levegőt.

- Samanta engedj el nem kapok levegőt, csak egy napja nem találkoztunk. Ennyire hiányoztam?.
- Igen és annyira aggódtam, minden rendben ment a rendőrségen?
- Igen, és Ricsi volt a támadóm.- mondtam neki és leültem a kanapéra.
- De ő. Nem azt mondtad, hogy börtönben van?
- Én úgy tudtam. Nem tudom miért engedték ki.
- Ki ez a Ricsi?- kérdezte Liam.
- Ő a volt barátom.- mondtam lehajtott fejjel.
- Az a vadállat a barátod volt?- kérdezte felháborodva Niall.
- Igen. Egy éve jártunk amikor bemutatott nyáron a barátainak. Hát nem a legjobb társaság volt. Ott kezdtem el drogozni, és amikor már nem volt pénzem az anyagra loptam. Aztán Ricsi nem egyszer megütött, de amikor már végleg nem tudtam fizetni jó alaposan megvert és én annyira kivoltam, hogy a maradék droggal túladagoltam magam ezért kórházba kerültem. Itt telt be nálam a pohár és szakítottam vele. Aztán megölte az anyám meg a nevelő apám, de elkapták. Amikor kijöttem Londonba akkor vitték be a börtönbe, de úgy látszik kiengedték.- meséltem el.
- Az biztos, hogy egy gyilkost nem engednek szabadlábra.- jelentette ki apa.
- Akkor megszökött. De miért, mit akar tőlem?
- Nem lehet, hogy csak téged?- jött egy ismerős hang a hátam mögül.
Megfordultam és csodálkozva néztem Danielle-ra, hogy ő meg mit keres itt.
- Liam barátnője vagyok.- honnan tudta, hogy ezt akartam kérdezni.
- Ezt, hogy. Honnét?- dadogtam.
- Onnét, hogy elég döbbenten néztél rám.- nevetett.
- Ja!  A kérdésedre a válaszom pedig nem tudom. Az igaz, hogy én szakítottam vele.
- Nem csodálom, hogy szakítottál vele, hisz megvert.- mondta Harry és idegesen kiment a szobából.
Felálltam én is és utána mentem. A lépcsőn felfele menet megint megbotlottam. Bevágtam a könyökömet és a térdemet a lépcső sarkába. Nem törődve a fájdalommal felpattantam és utána mentem. Pont akkor csapta be a szobája ajtaját mikor felértem az emeletre. A folyosó végén volt. Bekopogtam az ajtón.
- Huzatok el innét srácok most nem vagyok rátok kíváncsi.- üvöltött mérgesen Harry.
- Nicol vagyok. Bemehetek?- nekidőltem az ajtónak és a válaszára vártam.
Körbeliül 5 percet vártam mire hallottam egy kattanást és kinyílt az ajtó, én meg nekiestem Harry-nek.

Harry szobája

- Hoppá. Jól vagy?- kérdezte Harry és felemelte az államnál fogva a fejem.
- Aszta, de szépek a szemeid.- mondtam ki gyönyörködésem közepette.- Mond azt, hogy ezt nem hangosan mondtam.- pirultam bele az előbbi mondatomba.
- Mondanám, de nem tehetem, nem szokásom hazudni.- nevetett Harry- De a te szemeidnél nem szebbek.- közelebb hajolt és majdnem megcsókolt, de jött Danielle.
- Khm.- erre mi szétrebbentünk- Nicol tudod, hogy vérzik a könyököd?
- Tényleg, észre se vettem.- néztem meg az előbb említett részt.
- De nem csak az hanem a térded is.- mondta Harry.
Erre felkapott az ölébe és bevitt a fürdőszobába. Danielle követett minket és a fürdőben megkereste az elsősegély dobozt. Harry addig kiment a fürdőből, de hamar visszajött egy felsővel és egy rövidnadrággal.
- Tessék ezeket vedd fel azokat meg hagyd ott majd bedobom a mosógépbe.
- Rendben, köszönöm.- Harry kiment a fürdőből én meg gyorsan lecseréltem a ruhákat.
Danielle lefertőtlenítette a sebeimet és jó alaposan lekötötte.

Harry szemszöge
- Na készen vagyunk.- jött ki a fürdőmből Danielle.
- Leferötlenítetted?
- Igen és be is kötöttem neki. És a ruháit meg bedobtam a mosógépbe
- Rendben. Köszönöm.
- Nincs mit. El ne rontsad, helyes lány szerintem pont hozzád való.- mosolygott Dani és kiment a szobámból.
Vissza mentem a fürdőbe, hogy megnézzem mit csinál Nicol. Épp akkor lépett ki az ajtón mikor én be akartam menni.
- Komolyan mi mindig egymásnak megyünk.- nevetett azon az édes hangján.
- Úgy néz ki.- rámosolyogtam ő pedig elvörösödött. Elsétáltam az ágyamhoz és leültem ö pedig odajött hozzám.- Miért jöttél utánam?
- Nem tudom, csak aggódtam. Tegnap mit akartál a fotózáson?
- Csak. Azt. Hogy. Á mindegy.- nem tudtam hogyan mondjam meg neki, hogy tetszik.
- Ne dadogj össze vissza és nem, nem mindegy.- az arcomat az ő arca felé fordította és mélyen a szemembe nézet.- Mit szerettél volna?
- Csak annyit akartam megkérdezni, hogy lenne kedved eljönni velem valamikor egy étterembe?
- Hány óra?- keresett egy órát Nicol.
- Három óra. Miért?
- Gyere értem hétre és akkor elmehetünk.- széles mosoly volt az arcán ahogy ezeket mondta.
- Rendben. Egy kérésem lehetne?
- Mond.
- Csinosan öltözz ki, mert egy különleges helyre viszlek.- mosolyogtam rá.
- Akkor megyek egy kis segítséget kérni.- rohant ki a szobából ha nem húzom vissza. Adtam egy puszit az arcára köszönet képen, hogy eljön velem.
Kilibbent a szobámból én meg boldogan hátradőltem az ágyon.

Nicol szemszöge
Harry elhívott vacsizni,de lehet , hogy túl gyorsan mondtam igent, remélem nem lesz gond belőle eléggé megkedveltem, de a hírnevével lehet, hogy nem tudnék megbirkózni.
Gondolkozva leugráltam az emeletről amikor találkoztam Samantával.
- Min töröd a fejed ennyire? Kié ez a ruha? Mit csináltál a kezeddel és a térdeddel?
- Harry-é. Elestem és kellene a segítséged, mert randira megyek.- mondtam neki kicsit idegesen mert nem tudom, hogy mégis, hogy kellene kinéznem.
- Kivel?- kérdezte tágra nyílt szemekkel.
- Harry-vel.- mondtam neki kicsit bátortalanul.
- Mi van Harry-vel?- jött ki apa a nappaliból.
- Annyi, hogy elhívott ma vacsorázni.
- És elmész vele?- tudakolta apa, kicsit fura hangnembe
- Igen, ha nem gond.
- Harry merre van?
- Fent van a szobájában. Harry!!!- kiabáltam fel neki az emeletre.
- Megyek!! - jött a válasz.- Itt vagyok.- jött nagy lendülettel.- Mit szeretnél?
- Apa akart veled beszélni.- irányítottam át apuhoz.
Apa Harry-vel elmentek egy másik szobába. beszélgetni. Mi Sammel visszamentünk a többiekhez.
- Harry és Ryan merre van?- kérdezte Zayn.
- Elmentek fontos dolgokról beszélgetni.- mondta Samanta komoly arccal.
- Na ne Nicol mesélned kell.- állt fel Danielle és rángatott volna ki a nappaliból ha Louis meg nem állít.
- Nem akarod elvenni tőlem Harry-t ugye?- kérdezte morcos arccal.
- Őő, nem?- jaj remélem ezt várta.
Louis erre a válaszra szorosan megölelt. Fhu akkor jól válaszoltam.
- Dani segítenél levakarni?- kérdeztem levegő hiánnyal küszködve.
- Persze. Louis ha nem engeded el Eleanornak megmondom, hogy dobja ki Kevint. - erre rögtön elenged és morcosan Danielle-ra nézett- Na gyere menjünk.- ráncigált maga után felfele az emeletre.
- Inkább menjünk hozzánk és közben elmesélek mindent és elkészülök.
- Rendben.
- Samanta gyere megyünk! Apa hazamentem!- kiabáltam.
Samanta gyorsan összeszedte a cuccait és már indultunk is. Az utca tőlünk volt hangos annyit nevettünk. Daninak elmeséltem az egészet, hogy mi volt a szobába, tisztára örült, hogy alakul valami köztünk.
***
Beléptem a szobámba és nyitva volt megint az erkélyem ajtaja. Hope odaszaladt hozzám és leült a lábam elé. Szemeivel olyan kérően nézett fel rám ezért felvettem és megsimogattam. Bezártam az erkély ajtót és a lányok is felértek a szobába.
- Gyönyörű házatok van.- mondta Dani.
- Köszi, de apu érdeme. Na én elmegyek fürödni meg hajat mosni.
- Rendben mi addig keresünk valami ruhát a randira.-  mondta Samanta izgatottan.
- Oké, Harry azt mondta, hogy valami csinosba menjek és, hogy valami különleges helyre visz.
- Oké akkor hazamegyek és hozok neked ruhát, mert biztos vagyok benne, hogy neked nincs semmi olyan göncöd amibe elmehetnél egy étterembe.- Sam elindult haza a ruhákért.
***
- Ez lesz már a hatodik ruha és a sminkem meg a hajam sincs még meg.- kezdtem izgulni. Már csak egy órám van, hogy elkészüljek.
- Ne aggódj a legjobb ruhát utoljára hagytam.- mondta Samanta és előhúzta ezt a gyönyörű ruhát.

- Na gyere megcsinálom a sminked.- hívott oda egy székhez Danielle.

A hajamat begöndörítettem és már készen is voltam. Pont időbe, mert valaki csöngetett.
- Ne izgulj, add önmagad.- látott el tanácsokkal Danielle.
- Rendben, köszönöm lányok a segítséget.
- Nincs mit.
A lépcsőn lefele menet megláttam Harry-t apával beszélgetett az ajtóban. Harry nagyon elegánsan ki volt öltözve.

 Biztos meghallotta hogy jövök le a lépcsőn, mert felpillantott és egy széles mosoly ült ki az arcán.
- Szia- köszöntem neki.
- Szia. Gyönyörű vagy. Hoztam neked valamit.- egy szál rózsát kaptam tőle meg a telefonomat.
- Köszönöm a virágot. A telóm, hogy került hozzád.
- A suliban maradt és a kórházban meg elfelejtettem visszaadni.
- Értem köszönöm.- mosolyogtam rá.
- Nincs mit.
- Apa akkor mi elmentünk. Nem kell megvárnod.
- Rendben, Harry kérlek nagyon vigyázz rá.
- Meg lesz.
Aputól kaptam még egy búcsú puszit Harry-vel pedig kezet fogtak. Beszálltunk Harry kocsijába és elindultunk. Végig beszélgettük az étterembe vezető utat így nagyon gyorsan eltelt az idő. Harry odaadta a kocsi kulcsot egy embernek aki elvitte leparkolni a kocsit mi pedig bementünk az étterembe.
- Jó estét. Van asztal foglalásuk.
- Igen Styles néven. 2 személyre.
- Igen meg is van. Kövessenek.
A férfi kivezetett minket az erkélyre és ott egy gyönyörűen megterített asztalhoz mentünk.

Harry kihúzta nekem a széket ő velem szembe ült le. A pincér hozott nekünk étlapot és rendeltünk.
- Italt mit hozhatok?- kérdezte a pincér.
- Legyen vörösbor.- mondta Harry, de én közbe szóltam.
- Én még nem ihatok. És Harry te sem ihatsz hisz vezetsz.- figyelmeztettem.
- Jaj tényleg akkor legyen valami alkohol mentes.
- Rendben.- mondta a pincér. Felírta a rendelésünket és elment.
- Miért erre a gyönyörű helyre hoztál. Nekem elég lett volna ha elmegyünk egy gyorskajáldába.
- Egy ilyen gyönyörű lánynak egy ilyen gyönyörű hely jár és azt akartam, hogy emlékezetes legyen az első randink.
- Köszönöm.- mosolyogtam rá.
- Nincs mit. Azt kell mondjam, hogy így még lány nem csavarta el a fejem mint te. Amikor reggel elkaptalak és belenéztem a szemeidbe rögtön beléd estem.- Harry közelebb húzta a székét, hogy egymás mellett legyünk. Megfogta a kezem és rákulcsolta az ujjait ez enyéimre. Ránéztem a kezünkre utána pedig Harry arcára.
- Baj?- kérdezte és rögtön elengedte a kezem.
- Nem csak meglepett.
Beszélgetésünket a pincér zavarta meg, de nem is baj, mert elég kínosnak éreztem a helyzetünket.
***
- Köszönöm a vacsorát. Nagyon finom volt.- Harry kifizette a számlát és megindultunk az étterem ajtaja felé. Harry megfogta a kezem és úgy sétáltunk ki, de egy kislány megállított minket.
- Sziasztok Harry kérhetek egy autó grammot és egy fotót?- kérdezte félénken a kislány.
- Persze.- Harry nagy örömmel teljesítette a kislány kérését.
A kislány felém fordult.
- Szia te vagy Harry új barátnője?- kérdezte tőlem kíváncsi szemekkel.
- Nem csak egy barátja vagyok.- mosolyogtam a kislányra. Harry motyogott valamit miközben adta az aláírást, de nem értettem mit.
- Ó pedig szép pár lennétek.- szomorúan lenézett a földre a kislány.
- Köszönjük. Gyere Nicol menjünk, mert akarok neked valamit még mutatni.- mondta Harry. Megfogta a kezem és mentünk a kijárat felé.
Kiléptünk az ajtón és legalább 20 fotós volt kint. Harry csak mosolyogva ment el mellettük. Én követtem a példáját és mentem utána. Nem a kocsihoz mentünk hanem egy kis parkba. Ott leültünk a padra és Harry elővette a telefonját. Valakinek írt egy üzenetet.
- Nézz fel az égre.- tettem amit  kért.- Remélem tetszeni fog.
Gyönyörű tűzijátékot szervezett.

- Annyira szép. Köszönöm.- odafordultam hozzá és adtam egy puszit az arcára.
***
- Na megjöttünk.- sóhajtottam és Harry-re néztem- Annyira jó volt ez az este. Köszönöm.
- Neked bármit. Én is jól éreztem magam, valamikor majd megismételhetnénk.
- Rendben.- mondtam és kiszálltunk az autóból.
Elkísért az ajtóig és ott...

Ha összehoztok 1 komit és 3 tetsziket akkor hozom a következő részt.