Blog ajánlás:
Barátnőmé:
http://hinniegyalomban.blogspot.hu/
Enyém. Már a második rész is kint van, jó olvasást:
http://forevertogethereveryday.blogspot.hu/
2013. október 13., vasárnap
2013. október 7., hétfő
Új blog!!!
Sziasztok tudom azt mondtam, hogy csak az utolsó részben hozom az új blogom, de sikerült időt találnom, hogy megcsináljam és feltettem már az első részt is. Van még valami nézzetek be ebbe a blogba is. Az egyik legjobb barátnőm írja és szerintem érdemes elolvasni.
Barátnőmé:
http://neverletyougo1.blogspot.hu/
Enyém:
http://forevertogethereveryday.blogspot.hu/
Barátnőmé:
http://neverletyougo1.blogspot.hu/
Enyém:
http://forevertogethereveryday.blogspot.hu/
2013. október 5., szombat
39.rész.
Sziasztok nem tudom, hogy valaki olvassa e még ezt a blogot, de aki olvassa annak meghoztam az utolsó előtti részt. Ennek a blognak hamarosan vége, de akinek véletlenül tetszett ahogy írtam annak mondom, hogy csinálok egy másikat azt majd a következő részben linkelem. Kérdezzetek nyugodtan: http://ask.fm/n_nikoletta
- Azt hogy sajnálom.
- Mit? Azt, hogy nem engem szeretsz, hanem Harryt. Nem kell. Elfogadom oké. Örülök, hogy boldogok vagytok, de szeretlek és ezt neked kell elfogadnod.- mondta és magához vont.
Ajkai oly közel voltak, de ellöktem magamtól. Körülnéztem, szerencsémre nem látta ezt senki. Visszafordultam Niallhez.
- Niall kérlek ne csináld ezt. Nem akarok veled veszekedni. Legyen jó utad.- mondtam és sarkon fordultam.
- Várj Nicol. Tényleg szereted?- kiabált utánam Niall.
Ilyen hülye kérdést, hogy tehet fel. Persze hogy szeretem Harryt. Ő az én életem.
- Igen. Imádom, szeretem. Minden percet szeretek vele.- mondtam és visszafordultam hozzá- Niall kell a segítséged.
***
Izgatottan ültem a taxiban. Ekkora házakat még életemben nem láttam. Minden kivan világítva és még így este tíz órakor is olyan nyüzsgés van, mint nap közben. A taxis kedvesen próbált velem beszélgetni, de én csak a látványra és a gyomromban lévő pillangókra tudtam koncentrálni.
- És mi járatban erre fele?- kérdezte.
- A barátomat jöttem meglátogatni.- mondtam izgatottan és a gyűrűs ujjamra húzott ékszerhez nyúltam.
Harry semmit sem sejt. Niallal kiterveltünk mindent.
***
- December 22-én ebben a szállodában leszünk. Gyere ide és én mindent leszervezek addig. Semmit nem kell csinálnod.- mondta Niall.
- Oké, de biztos, hogy nem gond neked?- kérdztem félénken.
-Nem dehogy. Ott majd elmondhatsz neki mindent. Mi elmegyünk valamerre addig.- mondta és látszott a szemében, hogy most csak az én érdekeimet nézi.
Fáj, hogy nem adhatom meg Niallnek azt amit irántam érez. Megöleltem és útjára engedtem.
***
Megérkeztünk a hotelhez és én izgatottan ugrottam ki a taxiból. A sofőr kedvesen és segített kivenni a csomagjaimat a csomagtartóból. Megfogtam a táskámat és elindultam a bejárat felé. Pillangók támadtak fel a gyomromban újra és újra. Kicsit émelyegtem már a leszállás után, de most még jobban elért. Leküzdöttem ezt a kis rosszullétet és odasétáltam a recepcióhoz. Várnom kellett, mert előttem pont szoba foglalást cserélgettek. Körbenéztem a pulton és találtam rajta egy magazint azt forgattam és olvasgattam. Felnéztem és körbenéztem. Sokan voltak az előtérben. Tolongtak az emberek. Mindenki sietett a maga dolgára. Végigfut a szemem minden egyes emberen és újra lenézek az újságra. Aztán elgondolkozom.
- Az nem?- morgogtam magamnak és felkaptam a fejem.
Jobban szemügyre vettem az embereket és meglátom őt. Niall! Niall szőke, vidám fejét pillantom meg. Boldogan rohantam ahogy csak tudtam és a nyakába ugrottam. Niall meglepődve ölel meg.
- Nicol? Te meg hogy kerülsz ide?- kérdezte és kartávolságra eltol magától.
- Hát jöttem ahogy megbeszéltük.- mondtam mosolyogva.
- De te nem láttad a képeket? Jézusom te még nem is... és Harry.- Niall össze vissza dadogott.
Nem értettem egy szavát sem. Mit kellett volna látnom? Mi van Harryvel? Mi van itt?
- Niall beszélj érthetően.- mondtam neki.
- Gyere menjünk fel.- Niall megfogta a kezemet meg a táskámat és felmentünk a lakosztályukba.
A liftbe meg sem mertem szólalni. Azon járt az agyam, hogy mit nem mondott el nekem Harry. Niall megszorította a kezemet mire én felnéztem csillogó kék szemeibe. Elmosolyodott én pedig visszamosolyogtam.
- Mi az?- kérdeztem.
- Nagyon cuki a pocid. Érzed már, hogy rugdos vagy, hogy mozog? Milyen érzés?- mosolyogva nyúltam a hasam felé.
El is felejtettem, hogy az picike kis pontocska, hogyan növekszik. Lassan második hónapba lépek. Elkezdett növekedni a hasam, de még nem annyira vészes. Niallre nézek.
- Nem, még nem érzek semmit vagyis nem tudom mit kellene éreznem.- mondom és végigsimítottam a pólómon.
Niall csak elmosolyodott és végre kiszállhattunk. Gyorsan besiettünk a lakosztályba és Niall azonnal körül ugrált. Itallal, ennivalóval mindennel megkínált, de én most csak egyre tudtam gondolni. Hol van Harry és mit nem mondott el nekem?
- Niall. Niall. NIALL!- kiabáltam rá, mert annyira a kajákról meg minden másról beszélt, hogy már zsongott a fejem.
- Igen?- kérdezte megszeppenve.
- Ülj le és mond el nekem, hogy milyen képeket kellett volna látnom és mi van Harryvel.- Niall csendben leült kanapéra és gondterhelt arccal nézett rám- Niall!
- Oké, oké. Csak ne húzd fel magad. Harry, Harry itt van ő majd mindent el mond.- mondta és már el is tűnt.
Megfordultam és tényleg ott volt a hátam mögött Harry, de nem egyedül. Egy magas szőke hajú vékony lány követte és megfogta a kezét. Ő volt az, Taylor. Értetlenül néztem rájuk és már kiabálni lett volna kedvem, de egy hang nem jött ki a torkomon. Elkeseredetten néztem őket. Harry meglepődve nézett a lány pedig győzelemittasan vigyorgott. Könnyek kezdtek előre tolongani így látásomat elhomályosították és nem láttam ezt a borzalmat.
- Harry?- kezdtem bele és záporozni kezdtek a könnyeim- Miért?
- Nicol én azt hittem
- Mit hittél azt, hogy nem fogom megtudni? Harry ez a gyűrű számodra nem jelent semmit? Miért kérted meg a kezem, ha nem is szeretsz?- kérdezem szipogva.
- Nicol én szeretlek
- AZT LÁTOM AKKOR MIÉRT FOGOD AZ Ő KEZÉT? MI? TE MEG NE VIGYOROGJ! ÖRÜLSZ, HOGY ELVETTED TŐLEM AZ ÉLETEM SZERELMÉT? MOST MÁR BOLDOG VAGY?- kétségbeesésembe kiabálni kezdtem.
Annyira ideges lettem, hogy legszívesebben nekirontottam volna. Mégegy báj vigyort elengedett és nálam elszakadt a cérna. Megtámadtam a csajt és teljes erőből húzni kezdtem a haját. Semmi más nem lebegett a szemem előtt minthogy kikaparjam Taylor szemét, de nem sokra jutottam. Két erős kezet éreztem a derekamon és csak annyit láttam hogy Taylort Paul kiviszi a szobából engem meg leültetnek a kanapéra.
- Nicol mi ütött beléd?- kérdezte Harry.
Leguggolt elém és úgy próbált velem beszélni, de én mérgemben lehúztam a gyűrűt a ujjamról és hozzávágtam aztán kirohantam a folyosóra. Elhaladtam a nyavalygó Taylor mellett és beszálltam a liftbe. Miért történik velem mindig ilyen? Harry miért tetted ezt? Sírva összerogytama liftbe és csak zokogtam.
- Hát pici pont az apád egy csalfa ember. Egy másik nőt szeret.- zokogva beszéltem pici ponthoz és közben leért a lift.
Louist és Liamet pillantottam meg lentről. Mind a ketten értelmetlenül bámultak. Louis nyújtotta felém a kezét amit én elfogadtam.
- Hé kis csaj mit keresel te itt?- kérdezte Liam.
- Hát most már csak azt mondhatom, hogy a város miatt jöttem.-közöltem velük szomorúan.
Könnybe lábadt szemekkel néztem rájuk és ők azonnal magukhoz öleltek. Elengedtem utolsó könnycseppjeimet és elengedtem a fiúkat is. Megtöröltem az arcomat és felsóhajtottam.
- Gyere veszünk ki egy szobát és ott mindent elmondunk ami itt történt.- mondta Liam.
***
- És mi mondtuk neki, ha ezt te megtudod akkor a kapcsolatotoknak annyi. Niall is egy fél éjszakán keresztül veszekedett vele.De az a csaj sem semmi. Egy folytában rajta csüng.- Louis elmesélt nekem mindent.
Niall veszekedett Harryvel? Tényleg ennyit jelentek neki? Hol van? Át kell mennem hozzá? Felkeltem az ágyból és csak mentem előre. Otthagytam a fiúkat és egyenest Niallhez mentem. Bekopogtam a szobájukba és vártam. Lassan nyilt ki a szoba ajtó. Felnéztem és Harry állt előttem. Közömbösen néztem rá.
- Niallt keresem.- mondom neki.
- Nicol kérlek ne haragudj én..- kezdett bele és hozzám akart érni.
- Fogd be! Ne is érj hozzám! Undorodok tőled! És még az a tudat is fáj, hogy a gyermekemnek egy ilyen az apja. Elborzadok és elhánynám magam. Mond mióta megy ez? Mióta vagy együtt vele?- kérdeztem, de Harry csak eltátott szájjal nézett.
- Te... NICOL, HOGY TITKOLHATTAD EL, HOGY TERHES VAGY?- Harryre dühroham tört rá.
Felborította az ajtóban lévő vázát és idegesen beleütött a falba. Veszekedésünkre átjöttek a fiúk és Liam hátulról fogott le, mert kiabálni kezdtem
- KÉPZELD ÉN CSAK AZÉRT TITKOLÓZTAM, MERT SEJTETTEM, HOGY ÍGY FOGSZ REAGÁLNI.- újra síró görcs tört rám és Liam karjaiba rogytam.
- NEM ÍGY REAGÁLTAM VOLNA, HA EZT AKKOR TUDOM MEG MIKOR TE MEGTUDTAD.TAYLORNAK IGAZA VOLT UGYAN OLYAN VAGY, MINT A TÖBBI. TE IS AZÉRT VOLTÁL VELEM, HOGY MOST AZZAL A GYEREKKEL EGY CSOMÓ PÉNZT LEHÚZZ MAGADNAK.- szívemig hatoltak ezek a szavak.
Ezek soha nem voltak rám igazak, de ha ő hisz annak a nőnek hát legyen. Liam átcipelt a szobámba és lefektetett az ágyra. Kiment és egyedül hagyott a gondolataimmal. Harry nélkül mi lesz velem? Nem tudom felnevelni egyedül ezt a picit? Mi lesz, ha hasonlítani fog rá? Tudtam, tudtam, hogy csak a baj lesz itt New York-ban. Felkeltem az ágyból és átbotorkáltam a fürdőbe. Engedtem magamnak egy forró fürdőt és belefeküdtem. Elmerültem a habok között.
- Azt hogy sajnálom.
- Mit? Azt, hogy nem engem szeretsz, hanem Harryt. Nem kell. Elfogadom oké. Örülök, hogy boldogok vagytok, de szeretlek és ezt neked kell elfogadnod.- mondta és magához vont.
Ajkai oly közel voltak, de ellöktem magamtól. Körülnéztem, szerencsémre nem látta ezt senki. Visszafordultam Niallhez.
- Niall kérlek ne csináld ezt. Nem akarok veled veszekedni. Legyen jó utad.- mondtam és sarkon fordultam.
- Várj Nicol. Tényleg szereted?- kiabált utánam Niall.
Ilyen hülye kérdést, hogy tehet fel. Persze hogy szeretem Harryt. Ő az én életem.
- Igen. Imádom, szeretem. Minden percet szeretek vele.- mondtam és visszafordultam hozzá- Niall kell a segítséged.
***
Izgatottan ültem a taxiban. Ekkora házakat még életemben nem láttam. Minden kivan világítva és még így este tíz órakor is olyan nyüzsgés van, mint nap közben. A taxis kedvesen próbált velem beszélgetni, de én csak a látványra és a gyomromban lévő pillangókra tudtam koncentrálni.
- És mi járatban erre fele?- kérdezte.
- A barátomat jöttem meglátogatni.- mondtam izgatottan és a gyűrűs ujjamra húzott ékszerhez nyúltam.
Harry semmit sem sejt. Niallal kiterveltünk mindent.
***
- December 22-én ebben a szállodában leszünk. Gyere ide és én mindent leszervezek addig. Semmit nem kell csinálnod.- mondta Niall.
- Oké, de biztos, hogy nem gond neked?- kérdztem félénken.
-Nem dehogy. Ott majd elmondhatsz neki mindent. Mi elmegyünk valamerre addig.- mondta és látszott a szemében, hogy most csak az én érdekeimet nézi.
Fáj, hogy nem adhatom meg Niallnek azt amit irántam érez. Megöleltem és útjára engedtem.
***
Megérkeztünk a hotelhez és én izgatottan ugrottam ki a taxiból. A sofőr kedvesen és segített kivenni a csomagjaimat a csomagtartóból. Megfogtam a táskámat és elindultam a bejárat felé. Pillangók támadtak fel a gyomromban újra és újra. Kicsit émelyegtem már a leszállás után, de most még jobban elért. Leküzdöttem ezt a kis rosszullétet és odasétáltam a recepcióhoz. Várnom kellett, mert előttem pont szoba foglalást cserélgettek. Körbenéztem a pulton és találtam rajta egy magazint azt forgattam és olvasgattam. Felnéztem és körbenéztem. Sokan voltak az előtérben. Tolongtak az emberek. Mindenki sietett a maga dolgára. Végigfut a szemem minden egyes emberen és újra lenézek az újságra. Aztán elgondolkozom.
- Az nem?- morgogtam magamnak és felkaptam a fejem.
Jobban szemügyre vettem az embereket és meglátom őt. Niall! Niall szőke, vidám fejét pillantom meg. Boldogan rohantam ahogy csak tudtam és a nyakába ugrottam. Niall meglepődve ölel meg.
- Nicol? Te meg hogy kerülsz ide?- kérdezte és kartávolságra eltol magától.
- Hát jöttem ahogy megbeszéltük.- mondtam mosolyogva.
- De te nem láttad a képeket? Jézusom te még nem is... és Harry.- Niall össze vissza dadogott.
Nem értettem egy szavát sem. Mit kellett volna látnom? Mi van Harryvel? Mi van itt?
- Niall beszélj érthetően.- mondtam neki.
- Gyere menjünk fel.- Niall megfogta a kezemet meg a táskámat és felmentünk a lakosztályukba.
A liftbe meg sem mertem szólalni. Azon járt az agyam, hogy mit nem mondott el nekem Harry. Niall megszorította a kezemet mire én felnéztem csillogó kék szemeibe. Elmosolyodott én pedig visszamosolyogtam.
- Mi az?- kérdeztem.
- Nagyon cuki a pocid. Érzed már, hogy rugdos vagy, hogy mozog? Milyen érzés?- mosolyogva nyúltam a hasam felé.
El is felejtettem, hogy az picike kis pontocska, hogyan növekszik. Lassan második hónapba lépek. Elkezdett növekedni a hasam, de még nem annyira vészes. Niallre nézek.
- Nem, még nem érzek semmit vagyis nem tudom mit kellene éreznem.- mondom és végigsimítottam a pólómon.
Niall csak elmosolyodott és végre kiszállhattunk. Gyorsan besiettünk a lakosztályba és Niall azonnal körül ugrált. Itallal, ennivalóval mindennel megkínált, de én most csak egyre tudtam gondolni. Hol van Harry és mit nem mondott el nekem?
- Niall. Niall. NIALL!- kiabáltam rá, mert annyira a kajákról meg minden másról beszélt, hogy már zsongott a fejem.
- Igen?- kérdezte megszeppenve.
- Ülj le és mond el nekem, hogy milyen képeket kellett volna látnom és mi van Harryvel.- Niall csendben leült kanapéra és gondterhelt arccal nézett rám- Niall!
- Oké, oké. Csak ne húzd fel magad. Harry, Harry itt van ő majd mindent el mond.- mondta és már el is tűnt.
Megfordultam és tényleg ott volt a hátam mögött Harry, de nem egyedül. Egy magas szőke hajú vékony lány követte és megfogta a kezét. Ő volt az, Taylor. Értetlenül néztem rájuk és már kiabálni lett volna kedvem, de egy hang nem jött ki a torkomon. Elkeseredetten néztem őket. Harry meglepődve nézett a lány pedig győzelemittasan vigyorgott. Könnyek kezdtek előre tolongani így látásomat elhomályosították és nem láttam ezt a borzalmat.
- Harry?- kezdtem bele és záporozni kezdtek a könnyeim- Miért?
- Nicol én azt hittem
- Mit hittél azt, hogy nem fogom megtudni? Harry ez a gyűrű számodra nem jelent semmit? Miért kérted meg a kezem, ha nem is szeretsz?- kérdezem szipogva.
- Nicol én szeretlek
- AZT LÁTOM AKKOR MIÉRT FOGOD AZ Ő KEZÉT? MI? TE MEG NE VIGYOROGJ! ÖRÜLSZ, HOGY ELVETTED TŐLEM AZ ÉLETEM SZERELMÉT? MOST MÁR BOLDOG VAGY?- kétségbeesésembe kiabálni kezdtem.
Annyira ideges lettem, hogy legszívesebben nekirontottam volna. Mégegy báj vigyort elengedett és nálam elszakadt a cérna. Megtámadtam a csajt és teljes erőből húzni kezdtem a haját. Semmi más nem lebegett a szemem előtt minthogy kikaparjam Taylor szemét, de nem sokra jutottam. Két erős kezet éreztem a derekamon és csak annyit láttam hogy Taylort Paul kiviszi a szobából engem meg leültetnek a kanapéra.
- Nicol mi ütött beléd?- kérdezte Harry.
Leguggolt elém és úgy próbált velem beszélni, de én mérgemben lehúztam a gyűrűt a ujjamról és hozzávágtam aztán kirohantam a folyosóra. Elhaladtam a nyavalygó Taylor mellett és beszálltam a liftbe. Miért történik velem mindig ilyen? Harry miért tetted ezt? Sírva összerogytama liftbe és csak zokogtam.
- Hát pici pont az apád egy csalfa ember. Egy másik nőt szeret.- zokogva beszéltem pici ponthoz és közben leért a lift.
Louist és Liamet pillantottam meg lentről. Mind a ketten értelmetlenül bámultak. Louis nyújtotta felém a kezét amit én elfogadtam.
- Hé kis csaj mit keresel te itt?- kérdezte Liam.
- Hát most már csak azt mondhatom, hogy a város miatt jöttem.-közöltem velük szomorúan.
Könnybe lábadt szemekkel néztem rájuk és ők azonnal magukhoz öleltek. Elengedtem utolsó könnycseppjeimet és elengedtem a fiúkat is. Megtöröltem az arcomat és felsóhajtottam.
- Gyere veszünk ki egy szobát és ott mindent elmondunk ami itt történt.- mondta Liam.
***
- És mi mondtuk neki, ha ezt te megtudod akkor a kapcsolatotoknak annyi. Niall is egy fél éjszakán keresztül veszekedett vele.De az a csaj sem semmi. Egy folytában rajta csüng.- Louis elmesélt nekem mindent.
Niall veszekedett Harryvel? Tényleg ennyit jelentek neki? Hol van? Át kell mennem hozzá? Felkeltem az ágyból és csak mentem előre. Otthagytam a fiúkat és egyenest Niallhez mentem. Bekopogtam a szobájukba és vártam. Lassan nyilt ki a szoba ajtó. Felnéztem és Harry állt előttem. Közömbösen néztem rá.
- Niallt keresem.- mondom neki.
- Nicol kérlek ne haragudj én..- kezdett bele és hozzám akart érni.
- Fogd be! Ne is érj hozzám! Undorodok tőled! És még az a tudat is fáj, hogy a gyermekemnek egy ilyen az apja. Elborzadok és elhánynám magam. Mond mióta megy ez? Mióta vagy együtt vele?- kérdeztem, de Harry csak eltátott szájjal nézett.
- Te... NICOL, HOGY TITKOLHATTAD EL, HOGY TERHES VAGY?- Harryre dühroham tört rá.
Felborította az ajtóban lévő vázát és idegesen beleütött a falba. Veszekedésünkre átjöttek a fiúk és Liam hátulról fogott le, mert kiabálni kezdtem
- KÉPZELD ÉN CSAK AZÉRT TITKOLÓZTAM, MERT SEJTETTEM, HOGY ÍGY FOGSZ REAGÁLNI.- újra síró görcs tört rám és Liam karjaiba rogytam.
- NEM ÍGY REAGÁLTAM VOLNA, HA EZT AKKOR TUDOM MEG MIKOR TE MEGTUDTAD.TAYLORNAK IGAZA VOLT UGYAN OLYAN VAGY, MINT A TÖBBI. TE IS AZÉRT VOLTÁL VELEM, HOGY MOST AZZAL A GYEREKKEL EGY CSOMÓ PÉNZT LEHÚZZ MAGADNAK.- szívemig hatoltak ezek a szavak.
Ezek soha nem voltak rám igazak, de ha ő hisz annak a nőnek hát legyen. Liam átcipelt a szobámba és lefektetett az ágyra. Kiment és egyedül hagyott a gondolataimmal. Harry nélkül mi lesz velem? Nem tudom felnevelni egyedül ezt a picit? Mi lesz, ha hasonlítani fog rá? Tudtam, tudtam, hogy csak a baj lesz itt New York-ban. Felkeltem az ágyból és átbotorkáltam a fürdőbe. Engedtem magamnak egy forró fürdőt és belefeküdtem. Elmerültem a habok között.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)