14.rész

Sziasztok meghoztam a részt. Köszönöm az új feliratkozót. Remélem jól telt a húsvétotok nekem nem volt valami jó, de mindegy is nem húzom az időt. Jó olvasást.:)

- Harry mi történt?- kérdezte egyszerre mindenki.
- Le-leállt a szíve most élesztik újra.- mondtam . Mindenki döbbenten ült le.
- Hogy mi?- sokkolva kérdezte Niall.
Kijött a doki. Az arcáról nem tudtam leolvasni semmit.
- Jó estét, maguk Nicol Smith hozzátartozói?
- A barátai vagyunk. Ugye él? Kérem mondja, hogy megtudta menteni.- könnybe lábadt szemekkel néztem a férfi szemébe.
- Igen megtudtuk menteni. Megtudják mondani, hogy mi történt vele?- mindenki rázta a fejét. Nem tudtunk semmilyen betegségéről Samantához fordultam.
- Samanta tudsz valami betegségéről?- ő is csak rázta a fejét.
- És nem vettek észre valami furcsát rajta?- mindenki némán állt mikor Samanta elkezdett beszélni.
- Mostanában eléggé nyomott volt, nem volt semmi életkedve.- a doktor azt javasolta, hogy nézzünk körül a lakásában. Minden gyanús gyógyszert hozzunk magunkkal.
Samanta, Josh, Perrie és Zayn mentek el, én nem akartam egyedül hagyni Nicolt.
***
Nicol kórterme előtt ültünk hajnali 2 órától. Hajnali fél öt van és Samantáék még mindig nem jöttek vissza. A padlón ülve vártam valami új fejleményre.
- Harry, Harry!- hallottam a folyosó végéről. Samanta futott egy kis dobozkával.
- Mit találtatok?- rögtön felpattantam a földről és egy dobozt nyomot a kezembe. Íres volt. Nem tudtam, hogy mi az ezért gyorsan megkerestük az orvost. A doki rögtön be is ment Nicolhoz. Pár percet volt bent és kijött.
- Most már bemehet egy ember.
- Samanta menj te.- mondtam neki.
- Biztos, hogy nem engem akar először látni, ha kinyitja a szemét. Menjél csak.- szorosan megöleltem köszönet képen.
Halkan benyitottam a szobába. Nicol csendesen és nehezen vette a levegőt. Infúzió és az a szívét figyelő gép volt mellette. Közelebb mentem hozzá és megpusziltam a homlokát. Leültem mellé.
- Nicol kérlek ne hagyj itt. Te egy új világot hoztál el nekem. Kikerülsz innen megígérem, hogy jobban vigyázok rád. Csak annyit kérek, hogy gyógyulj meg hamar.- sírva beszéltem hozzá. Megfogta a kezét olyan puha volt, de nem mozdult. Sírva szorongattam, vártam egy jelre.
Reggel kilenc óra körül hazamentünk, de Niall erőszakoskodott, hogy ő addig marad amíg fel nem ébred.

Niall szemszöge:
Bementem Nicolhoz. Szegényem olyan csendesen és fáradtan feküdt ott az ágyon. Fel s alá járkáltam és gondolkoztam. Hirtelen támadt egy gondolatom. Leültem mellé.
- Nicol tudom, hogy ez furcsán fog hangozni, de kérlek ébredj fel. Szeretném látni még azt a gyönyörű barna szemeidet. Szeretném hallani még azt a szép hangodat.- megálltam egy pillanatra, mert a szemem eltelt könnyel.- Még annyit akartam mondani, hogy szeretlek és kérlek ébredj fel.

Nicol szemszöge:
Aaa hol vagyok? Istenem, de fáj a fejem. Nehezen, de résnyire kinyitottam a szemem. Hallottam, hogy Niall hozzám beszél. A végét értettem csak.
- Még annyit akartam mondani, hogy szeretlek és kérlek ébredj fel.- mi? Szerelmes belém Niall.
Nehezen, de kinyitottam a szemem és Niall könnyek miatt csillogó, kék szemével találtam magam szembe. Ahogy látta, hogy kinyitom a szemem kirohant és az orvossal tért vissza. A doki Niallt pár percre kiküldte.
- Hölgyem megtudná mondani, hogy mi történt magával?- kérdezte az orvos. Nem szóltam semmit csak tördelni kezdtem a kezem.- Nyugodtan elmondhatja most nem hallja a barátja.
- Nyugtatóra alkoholt ittam.- böktem ki.
- Megtudná mondani, hogy hány darabot vett be?
- Nem. Csak öntöttem a tenyerembe.
- Rendben. Miért tette ezt?
- Már több hete üldöz a volt barátom és teljesen kikészültem, de nem akartam megölni magam. Kérem, ugye hisz nekem?- ránéztem az orvosra és bólogatott.
- Értem, megvizsgálom és, ha nem találok semmit akkor mehet.
Vett vért, meghallgatta a szívem, megmérte a vér nyomásom.
***
 A vérvétel eredményeire vártunk. Itt van Danielle, Samanta, Niall és Josh is.
- Nicol kérlek soha többé ne csinálj ilyet.- kezdett el sírni Samanta.
- Oké.
- De azt kijelenthetjük, hogy te egy igazi túlélő vagy.- nevetett Josh.
- Ja, ha innen kijutok tuti, hogy megyünk bungee jumpingozni aztán paintballozni aztán hőlégballonozni, hegyet mászni és minden veszélyes dolgot csinálni.- közöltem velük.
- Szavadon foglak.- nevetett Josh.
- De Nicol ne kísértsd a szerencsédet.- mondta Dani szigorúan.
- De én nem egy unalmas életet akarok élni.- jelentettem ki.
Láttam, hogy Niall csak idegesen fel le járkált egy percre se tudott megnyugodni.
Beszélgetésünk közben megjöttek az eredmények.
- Jó napot.- köszönt az orvos miközben a papírt fürkészte.- Megjött az eredménye. Minden rendben van, de a szíve nem fog tudni annyi terhelést bírni, mint ezelőtt, ha szédülni kezd vagy nehezen vesz levegőt akkor üljön le vagy feküdjön le addig amíg jobba nem lesz. Nagyon vigyázni kell erre. Megírom a záróját és mehet.
Végre mehetek ebből a börtönből.
***
Louis jött értünk. Nagyon csendesen telt az út. Louis arcáról semmit nem tudtam leolvasni.
- Megjöttünk!- kiáltott fel Samanta.
- Samanta szerintem mindenki látja.- néztem rá.
Bementünk a házba és apa idegesen várt minket.
- Nicol miért teszed tönkre magad?- kérdezte tőlem már majdnem sírva.
- Apa nagyon sajnálom nem akartam semmi rosszat csinálni.- borultam a vállára.
- Elhiszem. Te ennél durvábban csinálnád ki  magad. Gyere mutatni akarok neked valamit.- megfogta a kezem és elkezdett felrángatni az emeletre. Ahhoz az ajtóhoz mentünk ami kulccsal zárva volt.
- Miért jöttünk ide?- néztem apára kérdőn.
- Tessék itt a kulcs nyisd ki.- izgatottan adott oda egy kicsit már kopott kulcsot.

Elfordítottam a zárban egy kattanást hallottam és benyitottam.
Egy gyönyörű táncterem volt megcsinálva. Az egyik fal végig tükör volt. Olyan volt, mint egy balett terem.

- Apa ezt, miért csináltad?- kérdeztem tőle csillogó szemekkel.
- Neked készült, hogy levezesd a fölös energiáidat. Van még valami.- elment egy szekrényhez és kinyitotta.
Egy gitár tok volt bent.

- Jé a régi gitár tokod. Emlékszem mennyi időt töltöttünk a kidekorálásával.- nevettem el magam.
- Tessék ez most már a tiéd.- odaadta a tokot. Végighúztam a kezem a rajzon és csak mosolyogni tudtam az emlékek miatt. Kinyitottam és apu régi gitárja volt bent.
Mindig megakart tanítani gitározni, de engem nagyon nem érdekelt, de egy éve mégis rászántam magam és megtanultam. Kivettem a tokjából a hangszert és leültem a parkettára vele és elkezdtem játszani rajta. Egy olyan számot játszottam, amit körülbelül két hete ismerek, de imádom. Ed Sheerantól a Give me love című dalt kezdtem el játszani.

Megpróbáltam az éneklésével is, kisebb nagyobb hibákkal, de sikerült. Néhol megcsúszott a hangom, de rögtön korrigáltam. Magamnak énekeltem ezért észre se vettem, hogy már nem csak apa van velem a szobában hanem mindenki néma csendben figyel. Danielle Liam ölében ülve, Perrie Zayn vállának dölve, Jesy, Jade, Leigh-anne törökülésben, Louis és Eleanor a padon ülve, Samanta és Josh egymás karjaiban, Harry csak a sarokba állva , Niall pedig az ajtóban állva hallgatott. Mikor vége lett a számnak mindenki egy emberként kezdett el tapsolni. Annyira jó érzés volt, még életemben nem éreztem ilyet.
- Nicol ez gyönyörű volt.- ugrott a nyakamba Samanta.
- Azt a rohadt.- kapott fel Liam és megpörgetett a levegőben- Te aztán ügyes vagy.
Harry csak mosolyogva állt a sarokban. Odamentem hozzá és megölelte.
- Megint megmentettél?- felnéztem rá és elmosolyodott
- Ha bajban van a szerelmemet akkor meg kell mentenem.- húzta ő is mosolyra a száját.
Az ajtó felé pillantottam. Niall még mindig ott állt és figyelt minket. Lesütöttem a szemem, mert hallottam minden egyes szavát a kórházban.
***
Mindenki nálunk vacsizik. Körbe ültük az asztalt és nagy hangzavarral vacsorázunk. Nagyon vicces volt, hogy én és Niall ettük a legtöbbet, de még csak a második fogásnál voltunk mikor a többiek már majdnem kipukkadtak. Apa hozta a desszertet, Niall-lal rávetettük magunkat. A többiek csak nevettek.
- Ti aztán tudtok enni.- mondta Perrie pedig ő is nagyon sokat evett.
- Na mars át a nappaliba.- utasított minket apa, mikor befejeztük a desszertet.
Mindenki felpattant és átment. Harry és Niall közé kerültem. Liam hozott egy üveget és elkezdtünk üvegezni. Liam pörgetett.
- Nicol felelsz vagy mersz?- kérdezte.
- Egyszer élünk, merek.
- Ugorj bele a medencébe, úgy ahogy vagy és kiabáld el magad, hogy egy rózsaszín csini barbi baba vagy és imádod az egyszarvúkat.- felálltam kinyitottam a hátsó ajtót és sikítva beleugrottam a medencébe.
- Egy kibaszottan csini rózsaszín barbi baba vagyok, aki imádja az egyszarvúkat.- mindenkiből kitört a röhögés.
Kimásztam a medencéből és akkor vettem észre, hogy Louis engem videózott.
- Louis Tomlinson, ha most felvetted akkor meghalsz.- még végig se mondtam a mondatot, de már rohant. A hülyéje nem a házba menekült be hanem elfutott a medence másik oldalára. Utána futottam, egyszer csak megállt tőlem egy méterre, vettem egy nagy lendületet és nekiugrottam. Mind a ketten a medencében landoltunk.
- Louis hol a telefonod?- néztem rá mérgesen.
- Nálam.- mutatta nagy röhögés közben Zayn.
- Zayn add ide.- nyújtottam a kezem.
- Várj.- valamit pötyögött rajta és odaadta.
Harry röhögve jön ki a házból.
- Nicol te aztán egy örült csaj vagy, hogy még azt is megengeded, hogy az akciódat ki twittelje Louis.
- Hogy mi?- Zayn-re néztem és már el is kezdett rohanni.
- Zayn állj meg úgy is elkaplak!- kiabáltam neki.
Háromszor körbefutottuk a házat, de még mindig nem tudtam elkapni. Jóval előttem futott amikor kicsit megálltam, mert nem kaptam levegőt. Valaki hátulról megfogta a derekamat és átölelt. Megfeszülten álltam a karjaiban. Ismerős volt az illata.
- Ne erőltesd magad. A doki is megmondta, hogy nem bír már annyit a szíved.- felismertem a hangját és ellazítottam az izmaimat.
- Niall egy kis futástól nem lesz semmi bajom.- nevettem és szembe fordultam vele- Niall kérdezhetek valamit?
- Mit szeretnél?- mondta és belenézett a szemébe.
- Komolyan gondoltad azt, amit a kórházban mondtál? Amikor az ágyam mellett ültél.- kérdeztem remegő hangon.
- Minden egyes szavát.
- De tudod, hogy én Harry-t szeretem.- Niall lehajtotta a fejét és csak a földet bámulta.- Kérlek ne haragudj.
- Nem haragszom. Gyere menjünk be, mert megfázol.- megfogta a kezem és behúzott a lakásba.
Felrohantam a szobámba levenni a vizes ruhát. Ledobtam a göncöket és egy száll törülközőben álltam a szekrényem előtt. Hírtelen valaki elkapta a derekam és magához húzott.
- Annyira gyönyörű vagy.- csókolta meg a nyakam.

3 komi és hozom a részt.:)