2013. április 14., vasárnap

16.rész

Sziasztok meghoztam a részt. Végre tavasz van már úgy vártam. Végre süt a nap csicseregnek a madarak, de én nem tudok kimenni, mert tanulnom kell! Úgy utálom a sulit. Na, de nem is lopom a drága időtöket. Jó olvasást.:)

Kiszúrtam egy szépen andalgó párt a parkban. Már el is kezdtem rajzolni őket. Felnéztem, de két lábbal találtam magam szemben.
- Tudod, hogy az nem tesz jót?- kérdezte Zayn és leült mellém.
- Nem nagyon érdekel. Egyszer úgy is vége lesz az életemnek.- szívtam még egyet és elnyomtam.
- Mi ez a pozitív hozzá állás?- kérdezte, persze nem jó értelemben.
- Jack megint rám nyomult.- babráltam idegesen a kezembe lévő ceruzával.
- Elintézzem neked?- elő vett egy cigit és rágyújtott.
- Nem kell majd megoldom. Hé nem azt mondtad, hogy nem tesz jót a cigaretta?- vettem ki a szájából.
- Nekem szabad, neked nem. Még nem vagy tizennyolc éves.
- Ezt honnan tudod?- néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Egy apád hoz kellett költöznöd, kettő Harry mondta, hogy nem ittál nyilvános helyen vagyis a randitokon, három Samanta mondta.
- Aham, most már értem. Te már tudsz rólam mindent mi lenne ha te mesélnél magadról.- Zayn csak nevetett.- Most miért nevetsz?- leesett, hogy ő egy híresség és én nem tudok róla semmit.
- Annyira furcsa, hogy te tényleg nem ismersz minket.- szorított a  magához.
- Ja. Kis egoista. Na, de mesélj.
- Szóval, de miről?- nézett maga elé.
- Jó hagyjuk inkább rátok keresek a neten.- nevettem.
- De azoknak ne higyj el mindent. Mi jót rajzolsz?- nézett az ölemben lévő füzetre.
- Csak firkálok.- mondtam neki.
Kivette az ölemből a füzetet és végiglapozta.
- Azt a rohadt!- kiáltott fel mikor a végére ért.
- Mi van? Ennyire rosszak?- kikaptam a kezéből és vissza raktam a táskámba.
- Te viccelsz? Nagyon jól rajzolsz. Van egy ötletem.- felállt kivette a füzetet felsegített és maga után húzott.
Visszamentünk a sulihoz. Harry ott várt a kocsinak támaszkodva.
- Szia szépségem.- adott egy puszit és beszálltunk.
Zayn nem jött velünk, valami "Fontos" dolga akadt. Elvitte magával a füzetemet is, de nem tudom miért.
Harry elindította a kocsit és elindultunk. Meredten bámultam ki az ablakon. Mikor egy nagy fékezéssel megállt a kocsi.
- Nicol! Nem is figyelsz rám.- mondta Harry miközben fürkészte az arcomat.
- Bocsánat csak elbambultam.- ránéztem és a gyönyörű zöld szemén megakadt a szemem.
- Nicol jól vagy? Megint elbambultál.- bólogattam és Harry újra elindult.
- Mit is mondtál?
- Azt, hogy el kell mennünk a rendőrségre, hogy megmondjuk Ricsit kapták e el.
- Oké.
Harry leparkolt és kiszálltunk a kocsiból. Bementünk és egy rendőr várt minket. Megfogtam Harry kezét és szorosan mellette mentem. Elvezetett egy ajtóhoz minket. Megálltam előtte nem mertem lenyomni a kilincset. Harry bíztatóan megszorította a kezem és benyitott. Egy sötét szobába találtuk magunkat az egyik fala egy egybefüggő üveg ablak volt, ami egy másik szobát tett láthatóvá. A másik oldalon egy ember a fal mellett állt, nem mertem tovább menni a lábaim a földbe gyökereztek.
- Hölgyem kérem jöjjön beljebb. Nem látja magát.- mondta a rendőr.
Beljebb léptem és megnéztem a másik oldalon álló embert. Ricsi volt az, hát akkor tényleg elkapták. Harry közelebb jött hozzám és ő is megnézte. Megfogtam a kezét és hozzá bújtam.
- Igen ő az. Ő Ricsi.- mondtam.
- Rendben akkor egy hónap múlva lesz a tárgyalás.
- Nem lehetne előbb?- kérdezte Harry.
- Meglátom, hogy mit tehetek az ügy érdekében.- mondta bíztatóan rendőr.
- Köszönjük.- kimentünk a rendőrségről és elindultunk a kocsihoz.
Fél úton egy halom sikítozó lány jött és letámadták Harry-t engem meg ellöktek. Feltűnés nélkül odébb sétáltam és láttam, hogy Harry ebből nem látott semmit. Egy padhoz mentem, leültem és vártam Harry-t. Úgy fél órát várhattam mikor egy pici szőke kislány sírva közeledett hozzám.
- Szia. Mi a baj? Miért sírsz?- kérdeztem a kislánytól.
- Nem találom az anyukámat.- mondta szipogva.
Felvettem és letöröltem a könnyeit.
- Gyere, bekeressük. Megtudod mondani, hogy néz ki?- a kislány bólogatott és körülírta az anyukája kinézetét.
Mikor befejezte a kislány elindultunk megkeresni.
- És mi a neved?- kérdeztem a kis szőkeségtől.
- Hope.
- Szia Hope én Nicol vagyok.- mutatkoztam be neki. Felcsillant a kis szeme mikor kimondtam a nevem.
- Te vagy Harry barátnője?- kérdezte édes hangján.
- Igen. Talán a fiúk rajongója vagy?.- a kislány boldogan bólogatott és rámutatott a pólójára. A fiúk voltak rajta.
- Nicol, ha megtaláltuk az anyukámat csinálhatok veled egy közös képet?
- Persze.- ahogy kimondtam ezt egy leírásnak megfelelő nő futott oda hozzánk.
- Ó Istenem. Végre, hogy megvagy.- sírva átvette a kislányt a nő és megért hálálkodni.
- Nincs mit. De egy közös képet megígértem neki.- az anyuka elővette a fényképező gépét és csinált pár képet.
- Köszi, hogy segítettél. Te vagy az új példaképem.- olyan aranyos volt a kislány és búcsúzás ként kaptam tőle egy puszit is.
Mosolyogva mentem vissza a kocsihoz. Láttam, hogy Harry már bent ül ezért felgyorsítottam a lépteimet. Kinyitottam az ajtót és beszálltam.
- Nicol mi a baj?- fordult felém Harry és letörölt néhány könny cseppet az arcomról- Miért sírsz?
Odakaptam az arcomhoz, észre se vettem, hogy a sós cseppek végigszántják az arcomat.
- Hagyjad ezek öröm könnyek.
Harry elmosolyodott és beindította a kocsit.
Hazaérve elmeséltem a jó hírt apának és  is majd kicsattant az örömtől.
***
Reggel siettem a suliba, hogy elkezdjük a forgatást. A fiúk már izgatottan toporzékoltak a teremben.
- Bocsi a késésért.- lihegtem.
- Na mi van talán valaki lefárasztott?- mondta gúnyosan Jack.
- Fogd be!- néztem rá szúrósan.
- Na gyerünk csináljuk meg gyorsan és mehettek. Vagy is mehetek.- mondta Josh.
Beraktam egy számot és elkezdtünk táncolni. Jack mindig megbotlott szóval én a végén már a földet vertem a röhögéstől. Josh látta, hogy ezzel nem megyünk semmire ezért körbementünk a suliba és bemutattuk.
- Na készen lennénk. Nicol majd hívj fel, hogy mikor tudnánk összevágni.
- Gyere ma át és megcsináljuk és akkor ezzel már nem kell foglalkoznunk.
Josh összeszedte a cuccát és lelépett.
-Na ketten maradtunk. Mit csináljunk?- kérdezte Jack és közeledett hozzám.
- Ha még egy lépést teszel olyat rúgok beléd, hogy gyereked már nem lesz és csak ülve fogsz tudni pisilni vagy még úgy se.- Jack amikor felfogta, hogy mire is célzok tett hátra két lépést.- Na kezdjük a próbát.
***
Francia órán dogát írtunk és csodák csodájára tele írtam a lapot.
- Neked milyen lesz a dogád?- kérdezte Samanta.
- Nem tudom. Legyen meg a kettes, én annak is örülök.- mondtam neki.
Samantát elhívtam a próbánkra, hogy ne legyek egyedül Jack-kel. Nagyon élvezte az egészet és a végén már ő is beállt táncolni.
- Sam mi lenne, ha most elmennénk kajálni?- kérdeztem tőle, mert elkezdett korogni a gyomrom.
- Oké menjünk.- összepakoltuk a cuccainkat és elindultunk az iskolából.
- Lányok nem mehetnék veletek?- kérdezte Jack.
Megforgattam a szemem és Samantára néztem. Csak megrántotta a vállát és megállt. Vettem egy nagy levegőt és kimondtam.
- Gyere.- kimentem a suliból és előkaptam a telom elkezdtem tárcsázni.

3 komi és hozom a kövi részt. :)

1 megjegyzés: