- Lányok nem mehetnék veletek?- kérdezte Jack.
Megforgattam a szemem és Samantára néztem. Csak megrántotta a vállát és megállt. Vettem egy nagy levegőt és kimondtam.
- Gyere.- kimentem a suliból és előkaptam a telom elkezdtem tárcsázni.
- Szia Nicol.
- Szia nem vagy kajás?- kérdeztem. A vonal végéről csak egy halk kuncogást hallottam.
- Mit szeretnél? Tudom, hogy nem csak kajálni akarsz.- aszta ezt meg honnan tudta?
- Gyere suli melletti kajáldába és ott elmondok mindent.- pont letettem amikor beértek a többiek.
- Hova siettél ennyire?- kérdezte Jack. Nem válaszoltam neki csak hátat fordítottam és bementem a gyors étterembe.
Megrendeltük a kaját és vártunk. Türelmetlenül vártam, hogy megjöjjön a megmentőm, mert Jack nem bír magával. Mellettem ül és nem bírja a kezeit az asztalon tartani állandóan a combomat fogdossa. Megláttam a megmentőmet az ajtóban, odamentem hozzá és elmondtam neki, hogy mit csinál Jack. Együtt mentünk vissza a sarokban lévő asztalhoz, Jack felállt és kezet fogtak.
- Helló Jack Fortez.
Bólintottam Samnak, hogy üljön át az én helyemre. Vette a célzást és átült. Zayn mellettem foglalt helyet és így már biztonságban éreztem magam és nyugodtan kajálhattam. Mielőtt elindultunk volna Zayn-nek és Samantának ki kellett mennie a mosdóba ezért egyedül maradtam Jack-kel. Átült Zayn helyére én meg nem tudtam tőle mozdulni. Hirtelen rám kapta a tekintetét és beszélni kezdett.
- Nicol miért félsz tőlem ennyire? Én csak jót akarok neked. Eddig egy lány sem panaszkodott a teljesítményemre szerintem te se tudnál. Nem akarlak bántani csak annyira ész vesztően gyönyörű vagy.- nekinyomott a saroknak és egy lágy csókot helyezett a nyakamra, amitől kirázott a hideg.
Nem tudtam magamról levakarni, de jött a segítségem. Zayn megragadta a vállánál és a csuklóját hátra feszítette a lapockájához és kidobta az étteremből.
- Nicol jól vagy?- kérdezte Zayn amikor visszajött.
- Igen. Most nem volt durva, kifejezetten gyengéd volt.- ez volt első alkalom mikor tényleg nem volt durva velem. Láttam rajta, hogy próbál vigyázni rám. Ez rosszabb volt, mint ha megütött volna.
Vártunk fél órát, hogy tényleg eltűnjön a környékről és hazamentünk.
***
Megint nálunk vacsizik mindenki. Annyira jó, hogy végre vannak igazi barátaim és apa is mellettem van. Vacsi előtt még Josh-sal összevágtuk a kisfilmet. Nagyon sokat nevettünk rajta.
Az asztalt megint hangos beszélgetéssel ültük körül. Zayn felállt és megkocogtatta a pohara szélét, mindenki felé fordult és elnémult.
- Nicol szeretnék veled egy remek hírt közölni. Lehet,hogy először megakarsz ölni, de utána viszont majd megérsz hálálkodni.- fényezte magát. Mindenkiből kitört egy halk nevetés, de Zayn folytatta- Na szóval azt akartam mondani, hogy a képeidet kifogják állítani egy galériában. Pénteken lesz a megnyitó és Harry is szeretne valamit mondani.- adta át a szót.
- Kösz Zayn, én pedig leszerveztem a megnyitóra Ed Sheerant és azt kérte, hogy énekelj vele.- döbbenten néztem rájuk,mert nem tudtam ennyi mindent egyszerre felfogni.
- Én nem is tudom mit mondjak. Fiúk nagyon köszönök mindent annyira aranyosak vagytok.- öleltem meg a két fiút.
- Nicol én nekem meg ideje lenne bocsánatot kérnem. Nem akartam semmi rosszat.- mondta Louis. Kitártam a kezem, hogy megtudjon ölelni. Elfogadta a gesztusomat és szorosan megöleltük egymást.
***
Mindenki a nappaliban ül én apával az asztalt szedem le. Bevittem a konyhába a koszos edényeket. Épp pakoltam be a mosogatógépbe mikor megszólalt a telefonom. Ismeretlen szám volt ezért félve vettem fel.
- Igen tessék.- szóltam bele a telefonba remegő hangon.
- Jó estét kívánok. Elnézést kérek a késői zavarásért. James Spelger rendőr kapitány vagyok Richárd Fekete ügyében telefonálok. Nicol Smith-tel beszélek?
- Igen, jó estét.- már nyugodtabban szóltam bele.
- Megvan a tárgyalás időpontja. Pénteken nyolc órakor lesz.
- Rendben köszönöm, hogy ilyen gyorsan intézkedtek.
- Nincs mit. További szép estét.
- Köszönöm, magának is.- letettem a telefont és boldogan fordultam meg. A hátam mögött apa állt és kíváncsian fürkészte az arcomat. Beleugrottam a nyakát és megpuszilgattam az arcát.
- Mi ez a nagy öröm?-kérdezte apa és letett vissza a földre.
- Pénteken meg lesz a Ricsi tárgyalása és végre megszabadulok tőle.- apa erre felkapott és örömében megpörgetett.
Kirohantam a nappaliba és elújságoltam a jó hírt. Mindenki örült, de legjobban Harry.
***
Eljött a várva várt nap. Péntek van és boldogan keltem ki az ágyból. Elmentem a fürdőbe és felöltöztem. Nem volt alkalomhoz illő ruhám ezért Samanta kölcsön adta ezt a ruháját.
- Mehetünk?- kérdezte apa.
Bólintottam és elindultam. Harry kocsijával mentünk. Odaértünk a bíróságra és rengetek paparazzi és sikítozó lány volt. Paul nyitotta ki nekem az ajtót meg ijedtem, de gyorsan kipattantam. Paullal megvártuk míg Harry és apa is kiszáll és segített bejutni az épületbe. Bent feszülten vártam, hogy elkezdődjön, már a tárgyalás. Nem bírtam ki, hogy ne járkáljak, de Harry lehúzott maga mellé egy székre és magához szorított. Kezemet babráltam és tördeltem.
- Gyertek kezdődik.- jött oda hozzánk apa.
Harry felállt és magával húzott. Az ajtó előtt egy nagy levegőt vettem és beléptem. Leültem az ügyvédem mellé, mellém Harry ült, Harry mellé pedig apa ült le.
Csendes volt az egész terem mikor egy ajtó nyikorgás hallottam.Bevezették Ricsit és tőlem a legtávolabb ültették le. Ricsi után nem sokkal jött a bíró is.
***
Most tudjuk meg, hogy döntött a bíró. Abban biztos vagyok, hogy börtönbe fogják vinni hisz megölt két embert, de nem mindegy az, hogy hány évre.
- Kérem álljanak fel.- mindenki egy emberként mozdult meg- A vádlottat bűnösnek találtam.- itt felsorolta, hogy miben- Legmagasabb büntetést szabom ki rá. Életfogytiglanra ítélem.
Megállt bennem az ütő mikor kimondta a bíró az ítéletet. Soha többé nem fog zaklatni. Egy hatalmas kő esett le a szívemről. Éreztem, hogy Harry gyengéden megszorította a kezem. Elmosolyodtam és rákulcsoltam az ujjaim az ujjaira. Harry lenézett a kezünkre és rám pillantott egy mosollyal jeleztem, hogy minden oké.
Boldogan léptem ki a tárgyaló teremből. Harry kezét azóta sem engedtem el. Megálltunk az ajtó előtt és beleugrottam apa nyakába. Megpörgetett és megpuszilt.
- Chö látom az lettél ami soha az életedben nem akartál lenni. Olyan vagy mint azok a ribancok akin nemrég még közösen röhögtünk. Elfelejtetted, hogy milyen is igazán élni?- hallottam Ricsi hangját.
- Nem, nem felejtettem el. Elszakadtam tőled és észrevettem, hogy van más is a világon nem csak a drog, a bulik és a bandázás. Hidd el sokkal jobb ezt az életet élni, mint azt amit veled éltem, mert veled mindig azon járt az eszem, hogy mikor kapom vagy, hogyan szerzek anyagot. Itt most nem kell semmin aggódnom és jól érzem magam.- mondtam neki és a rendőrök elvitték.
Harry-vel kéz a kézben távoztunk. Még mindig nagyon sokan voltak pedig egy és fél órás tárgyalás volt. Harry most nem állt le senkivel fotózkodni inkább minnél hamarabb elakart érni az autójához. Beszálltunk és elindultunk haza.
Otthon mindenki izgatottan várt. Elmondtam mindent nekik és nagy öröm lepte el az egész szobát, de Zayn kért egy kis csendet.
- Nicol remélem nem felejtetted el, hogy mi lesz ma?- gondolkoztam aztán eszembe jutott.
- A megnyitó!
- Mi lenne lányok, ha elmennénk egy kis szépítkezésre meg ilyesmi?- kérdezte Danielle. Mindenki beleegyezett és elmentünk, de előbb átöltöztem.
***
Még életemben nem voltam manikűrösnél, de ezt is ki kell egyszer próbálni. Mindenki másmilyen körmöt csináltatott. Elmentünk még ruhákat is nézni, megcsináltattuk a hajunkat és olyan öt óra tájékára haza is értünk.
- Nagyon kíváncsi vagyok a rajzaidra. Volt már kiállításod?- kérdezte Danielle.
- Rajzaimból még nem, de a fotóimat már párszor a régi sulim bemutatta.
- Fotózól is?- kérdezte Eleanor.
- Igen, meg táncolok is.
- Az én tehetséges legjobb barátnőm.- ölelt meg Sam.
- Hát, ha így szorítasz akkor nem sokáig.- próbáltam nevetni, de nem ment, Samanta majdnem kinyomta belőlem a szuszt is.
- Zayn nem mondta, hogy mikor lesz a kiállítás.- kérdeztem, mert igazából semmit nem tudok róla.
- Nekem azt mondta, hogy hétre legyük készen.- mondta Perrie
- Oké akkor álljunk neki készülődni. Most van pontosan fél hat. Mire mindenki elkészül lehet, hogy el is késünk.- mondtam mire mindenki kapkodni kezdett. Mindenki felkapta magára a ruháját és pucba vágva lesétáltunk a nappaliba.
Valaki csengetett. Apa nyitott ajtót. A fiúk nagyon kitettek magukért mindenki nagyon csinos volt.
- Na látom mindenki kész akkor induljunk.- mondta Zayn.
- Menjetek csak, még felszaladok a gitáromért.- felmentem az emeletre és nem találtam gitáromat a helyén.
Megrémülve kerestem minden fele mikor eszembe jutott, hogy tegnap este játszottam rajta és a szobámba hagytam. Beléptem a szobámba és Hope a tokban aludt.
- Hoho! Lassíts.- ugyan, úgy kapott el, mint amikor először találkoztunk.
- Már megint ez a hülye lépcső.- ennyit tudtam csak mondani.
- Igen ez a lépcső hozott össze minket.- mondta Harry és adott egy puszit az arcomra.
Kivette a kezemből a gitárt és elindultunk.
***
Rengetegen jöttek el a kiállításra. Nagyon izgultam az éneklés miatt hisz' még egyszer sem énekeltem Eddel és ekkora közönség előtt sem. Egy képemet nézegettem mikor valaki odalépett hozzám.
- Láttam már jobb képeket. Ilyet talán én is tudnék csinálni.- állt mellém Taylor Swift.
Ez meg mi a francot keres itt.
- Szerintem meg nagyon tehetséges ez a lány. Most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki alkot ilyen szépeket.- lépett mellé Ed Sheeran.
- Igen szerintem sem lett annyira rossz.- mondtam neki még mindig a képet nézve.
Taylor fintorogva odébb ment. Valaki átkarolta a derekam és szorosan magához húzott. Sejtettem ki az, de mielőtt megszólalhattam volna a Ed megszólalt.
- Harry. Helló
- Helló Ed. Örülök, hogy eljöttél.- kezet fogtak, de Harry bal keze még mindig a derekam körül volt.-És, hogy tetszenek a képek?
- Nagyon szuperek, de Harry nem a barátnőd kiállítására jöttünk?- kérdezte Ed mire elmosolyodtam.
- De igen.
- Akkor miért nem mutatsz be neki? Merre van már nagyon kíváncsi vagyok rá.- Harry nem bírt magával és megcsókolt ezzel jelezve Ednek.- Ó bocsi nem tudtam, hogy ő.
- Semmi gond. Még amúgy sem találkoztunk. Nicol Smith vagyok örvendek a találkozásnak.- nyújtottam felé a kezem, kezetráztunk és ő is bemutatkozott.
- Még egyszer bocsi. Én úgy szint. Ed Sheeran vagyok, akkor veled fogok énekelni?
- Hát úgy nézki.- mondtam és megrántottam a vállam.
Harry elment a többiekkel megnézni a többi képet mi addig Eddel megbeszéltük, szóba került ahogy a Lego house-t fogjuk előadni. Tegnap az gyakoroltam szóval menni fog. Elmondta, hogy ő általában egyedül szokott énekelni és teljesen élőben, de nagyon szívesen fog velem énekelni. Beszélgetésünket Zayn zavarta meg.
- 1. 2. 1. Lehet hallani.- mindenki felkiáltott, hogy igen és Zayn tovább beszélt- Köszöntök mindenki ezen a kiállításon. Nagyon örülök, hogy eltudtak/tudtatok jönni. Egy nagyon kedves barátom képeit tekinthetik meg. Ő azt állítja, hogy nem tud rajzolni, de szerintem hazudik. Na én be is fejezem a mondókámat köszöntsék a művésznőt Nicol Smith-et.- nagy taps vihar kísért el a színpadig.
Felléptem és köszönet kép megöleltem Zaynt és átvettem a mikrofont.
- Jó estét. Én is köszöntök mindenkit, hát nem is tudom, hogy mit kell ilyenkor mondani. Nagyon köszönöm, hogy ennyien kíváncsiak a firkálmányaimra.- itt Liam közbeszólt.
- Ha az lenne akkor mi egy sörözőben lennénk nem pedig itt.- mindenki felkuncogott.
- Kössz Liam. Készültem vagyis készültünk egy dallal egy új ismerősömmel Ed Sheerannal. Fogadják sok szeretettel.- felhívtam Edet a színpadra.
Felvettük a gitárjainkat kaptam egy bárszéket felpattantam rá és vártam, hogy Ed jelezzen. Rám nézett és belekezdtünk. Együtt énekeltünk és elvesztem a dallamban. Sokszor pillantottam Harry-re ragyogó zöld szemei csillogtak ahogy hallgatott minket. Vége lett a dalnak és én megszeppenve ültem a széken, mert mindenki néma csendben állt a helyén. Valaki a hátsó sorban elkezdett tapsolni, megnyugodtam, mert követték a példát. Leszálltam a székről és éreztem, hogy a mellkasom szorít és nem kapok rendesen levegőt, nem törődve ezekkel gyorsan megöleltem Edet aztán mentem a fiúkhoz, hogy megölelgessem őket is, de leszédültem a színpadról egyenesen Niall ölébe. Mindenki megrémülve körülvett éreztem, hogy a szívem majd kiugrik a mellkasomból. Nem mozdultam csak Niall szemébe néztem csillogtak még a gyenge fényben is. Tudta miért nem mozdulok hiszen ő is hallotta az orvos utasítását.
- Nyugalom nincs semmi baj. Csak egy kicsit túlterhelte magát.- világosított fel mindenkit Niall és újra a szemembe nézett. Megnyugtató volt a tenger kék szemeibe nézni teljesen elvesztem bennük.
Három perc után éreztem, hogy kezd lassulni a szívverésem ezért kértem egy kis vizet. Niall felsegített közben Harry hozta a vizemet.
- Tessék.- adta oda Harry a poharat- Jobban vagy?- kérdezte aggódva. Arcáról lelehetett olvasni, hogy nagyon megijedt.
- Várj.- szájára helyeztem a mutató ujjamat és belekortyoltam a vízbe- Most már igen.- mindenki megkönnyebbülve lélegzett fel.
Samanta letérdelt elém megfogta az állam és jó alaposan megvizsgált.
- Minden rendben van csak kipróbáltam Niall reflexét.- mondtam neki nevetve.
- Igen minden rendben van, még megvan a pocsék humor érzéke.- állt fel mellőlem Sam.
- Haha nagyon vicces.- öltöttem ki rá a nyelvemet.
Harry felsegített a földről és magához szorított.
- Nicol ilyet többet ne csinálj jó?
- Oké.
- Mit szólnál, ha holnap elutaznánk pár napra, hogy kipihend magad?- kérdezte Harry.
- Az szuper lenne, de nekem suliba kell mennem meg próbálnom kell. Neked meg a bandával kell lenned.
- Nekünk nem kell most sehova mennünk téged meg kikérünk a suliból. Úgy is megérdemled a pihenést.- mondta Harry.
- Apa mit szólsz hozzá?- ránéztem és ő nehezen, de beleegyezett.
- Na ott biztos, hogy nem lesz pihenés.- nevetett Zayn.
Szúrósan ránéztünk Zaynre, de vettük a célzást.
A pohár víz után sokkal jobban éreztem magam ezért tovább ment a rendezvény. Mindenki odajött hozzám és megdicsért. Egy kedves kalapos ismerőst pillantottam meg a tömegben.
- Olly?- néztem csodálkozva.
- Nicol ugye?- nézett rám.
- Igen, te itt, hogy itt, miért?- nyökögtem.
- Harry.- mutatott a fiúra.
- Ó már értem.
- És mi lesz a sorsuk ezeknek a képeknek?
- Nem tudom.- húztam fel a vállam.
- Mi lenne, ha eladnád őket?- kérdezte.
- És a pénzt meg a rákos gyerekeknek ajánlanám fel.- gondolkoztam hangosan.
- Ez nagyon jó ötlet. Figyelj én kinéztem már egy képet. Meg is szeretném venni.- döbbenve néztem rá. Az én képemet akarja megvenni?
- Hát ő oké. Legyen, de nem tudom, hogy mennyit lehet elkérni ezekért a vackokért.
- Szerintem legyen felajánlás alapú és így téged sem utálnak meg és az emberek is könnyebben adnak pénzt.- adta az ötletet Olly.
- Rendben, és most jelentsem be vagy mi legyen?
- Hagyd csak rám.
Olly felpattant a színpadra egy kis figyelmet kért és elmondta, hogy a képek eladók és a pénzt a rákos kisgyerekeknek lesz. Hirtelen mindenki elkezdett özönleni hozzám és kérdezgették, hogy mennyit kérek a képekért. Én mondtam, hogy annyit adjanak amennyit gondolnak. Hát lassan egy kis licitálás tört ki az összes képnél. Rengeteg pénz jött össze ennyi nullát még életemben nem láttam egy csekken. Olly-nak megköszöntem a segítséget. Ő is vett egy képet amin egy rózsa volt, amit épp egy pillangó járt végig. Nagyon megtetszett neki, ajándéknak akartam odaadni neki, de nem engedett és kifizette.
Olyan fél tizen kettő körül elment az utolsó vendég is. Harry-vel maradtunk kettesben. Leültünk a színpadra és csak élveztük a nyugalmat.
- Nicol tudod engem még nem csábított el így egy lány, mint te. A csillogó barna szemeid elvette az eszem. És a kedvességed is. Láttam mikor segítettél annak a kislánynak. Nagyon édesek voltatok.- közelebb hajolt és egy lágy csókot adtunk egymásnak.
- Képzeld el engem se babonázott meg még így egy fiú. Nagyon érdekes, hogy te nem vagy elszállva magadtól. Talán rosszul ítéltem meg a hírességeket.- vallottam be neki.
- Annyira vágyok már egy kis lazításra veled. Szeretnék már veled tölteni egy kis időt. Csak mi ketten.- megfogta a kezem felemelte a szájához és lágyan megpuszilta.
- Na menjünk, ha holnap elakarunk menni valahová is.- húztam föl magam után.
- Mi lenne, ha ma nálad aludnék?- húzott vissza az ölébe.
- Biztos, hogy az alvás szó alatt te mást gondolsz, mint én.- nevettem és kiszálltam az öléből.
- Na jó akkor nem, de legyél holnap tíz órára kész.
- Igen is.
- Na gyerünk.- kisétáltunk a galériából és egy váratlan meglepetés ért engem.
Legalább legyen 3 komi és hozom a részt. :D
Jó lett és jó a kép is fent! Várom a meglepetést, szóval gyorsan a kövit!! :-)
VálaszTörlésNAGYON NEM LETT ROSSZ;D siess;))
VálaszTörlés