35.rész

Sziasztok meghoztam az új részt és remélem tudjátok milyen nap van ma. A banda 3. szülinapja. Én nagyon büszke vagyok rájuk és nagyon köszönöm nekik, hogy vannak. Ma már el sem tudnám képzelni, hogy milyen lenne, ha nem lennének.:D Ja és remélem láttátok a BSE-t. Én imádtam. Na nem húzom tovább az időt jó olvasást.
- Harry ne ígérj olyat amit nem tudsz teljesíteni.- mondtam és leraktam a poharat az asztalkára.
- Nem Nicol én ezt komolyan mondtam. Megszeretnélek védeni mindentől. És azt szeretném, hogy ott legyél velem Amerikában. Nem szeretnélek egyedül hagyni. És hidd el megváltozta. Megtanultam a leckét.- mondta és újra a kezembe nyomta a poharat.
- Harry adj egy kis időt. Legalább annyit míg ki nem veszik a varratokat.- mondom és letettem a poharat és átkaroltam a nyakát.
Harry tétovázva állt. Vártam a beleegyezését. Szemeit az égnek emelte aztán rám néz.
- Egy hét. Nem több.- mondja és mutatta az ujjával is.
Mosolyogva bólintottam és megcsókoltam. Harry gyengéden belemarkolt a fenekembe és felemelt. Lábaimat dereka köré csavartam és Harry egyenest egy szobába ment. Illatos gyertyák világították be a szobát. Nagyon szép látvány volt. Lassan és óvatosan rakott le az ágyra. Apró csókokat hagyott a számon és levette a felsőmet. Végigpuszilgatta az egész hasamat aztán lekerült rólam a nadrágom is. Harry megállt egy percre és csak nézett.Eltakartam magam a kezemmel mire összevonta a szemöldökét és megfogta mindkét csuklómat.
- Ne takargasd magad. Szép vagy.- mondta és két apró puszit helyezett a csuklóimra.
Magam mellé tette a kezem és elkezdett vetkőzni. Hamar lekerült róla is a póló és a nadrág. Lassan tért újra az ajkaimra. Minden hol puszikkal lepett el. Megborsózott a hátam mikor a hasamnál járt és hozzáért a göndör haja a bőrömhöz. Hideg is volt a szoba és Harry is csikizett.Harry észrevette ezt és ránk húzta a takarót, de előbb még levette mindkettőnk alsóneműjét. Így kettecskén, csupaszon csókolózva feküdtünk az ágyban. Harry göndör hajába túrtam és szemét néztem.
- Szeretlek.- mondtam ki újra azt a szót.
Harry elmosolyodott és megcsókolt.
- Én is téged.- mondta.
Harry kérte az engedélyét a bejutásért. Meg is adtam neki. Lábaimmal közrefogtam derekát ő pedig egy határozott lökéssel bennem volt. Teltség érzetet éreztem ami kellemes és bizsergető érzéseket váltott ki. Harry óvatosan kezdett el mozogni. Csókolt ahol ért és én is őt. Haját és a hátát simogattam ő pedig morgott a fülembe mikor a hátát érintettem. Óvatosan bánt velem, mint egy porcelánbabával. Harry egy idő után erősebbeket lökött. Vészesen közelítettem az öröm érzethez ezért Harry kezét  kerestem. Ahogy észrevette azonnal összekulcsolta ujjainkat és szemembe nézett.
- Szeretlek.- súgta és nem hagyta abba a mozgást.
Ajkamba haraptam mikor a gyomromba a csomó már egyre nagyobb lett.
- Harry...- mondtam kicsit nyüszítve.
- Én is.- mondta és kicsit erősebben megszorította a kezem.
Lassú, nagy lökésekkel vitt a csúcsra. Megszorítottam a kezét és nevét mondogatva élveztem el. Harry is követett és a nyakamba borult. Mind a ketten kimerülten pihegtünk egymás nyakában. Harry oldalára gördült és arcom felé nyúlt. Szempilláim megrebegtek, de csak megsimogatta orcámat és adott egy csókot.
- Nem hagylak el többé.- mondta és közben hol arcomat hol pedig a hajamat simogatta.
Ezzel a tudattal nyugodtan csuktam be a szememet és aludtam el. Azt még éreztem, hogy Harry kicsit közelebb vont magához és alaposan betakart.
***
Reggelre madár csicsergésre ébredtem. Nagyot nyújtózkodtam és Harryt kerestem. Üres volt mellettem a hely. Felültem az ágyon és körbenéztem. A gyertyák már nem égnek, a ruháim szépen összehajtogatva az ágy végében. Nagyon füleltem, hogy meghalljam merre tartózkodik Harry. A fürdő felől hallottam a zajokat. Kimásztam az ágyból magam után húzva a takarót. Jó alaposan magamra tekertem és a fürdő ajtajához léptem. Harry zuhanyzott és énekelt. Már több számukat is meghallgattam, de ezt még sehol nem hallottam.
- Don't let me
Don't let me
Don't let me go
'Cause I'm tired of feeling alone
Don't let me
Don't let me go
'Cause I'm tired of sleeping alone- nem akartam zavarni és csak hallgatni akartam a hangját ezért leültem az ágyra.
De nem énekelt tovább. Egy kattanással kinyílt az ajtó és Harry kijött. Nedves volt a víztől a haja és a homlokára tapadt. Annyira jól nézett ki. Zöld szemeivel kíváncsian fürkészte tekintetemet. Muszáj volt más merre terelnem a tekintetemet különben ott helyben meghaltam volna.
- Énekeld újra.- kérleltem, de nem néztem rá.
- Akkor nézz rám.- elém lépett és megfogta az államat.
Felbiccentette a fejemet és megcsókolta a homlokom.Zöld szemeibe néztem és könyörgően néztem. Harry újra elkezdte énekelni és közben bemászott az ágyba
Lefeküdt én pedig a vállára tettem a fejem. Hangja simogatott és elvarázsolt. Mindent kikapcsoltam és csak a hangjára koncentráltam.
- Újra.- kértem meg mikor befejezte, de ő csak nevetett és megcsókolta a homlokom.
- Majd máskor. Most mennem kell.- mennie kell?
Mégis hova? Miért? Ahogy ezeken gondolkoztam Harry már fel is öltözött. Lehelt egy csókot a számra és eltűnt. Hova megy? Miért siet ennyire? Gyorsan magamra kaptam a felsőmet és a bugyimat és utána rohantam. Harry pont az ajtón akart kilépni.
- Harry hova mész?- kérdeztem gyorsan.
- Majd hívlak.- ennyivel elintézett és kilépett az ajtón.
***
Egész napomat a nagyszüleimmel és Samantal töltöttem. Elmentünk vásárolgatni egy kicsit, de nem kötött le. Samanta észre is vette.
- Mi a baj Nicol?- kérdezte.
- Semmi.- intéztem el gyorsan.
- Nicol ne hazudj látom, hogy valami bajod van.- hát igen ezért ő a legjobb barátnőm.
Nem tudom előtte letagadni az érzéseimet. Kicsit odébb hívtam és elmeséltem a tegnap estit és, hogy Harry olyan furcsán lelépett. Samanta nem örült annak, hogy újra együtt vagyunk sőt nagyon ellenezte az egészet.
- Nicol te olyan buta vagy. Elfelejtetted mit csinált veled? Hogy bánt veled?- kérdezi.
Teljesen jogosan van felháborodva. Tudom mit tett Harry, de mégis az ő gyerekét hordom magamban. Nyeltem egy nagyot.
- Samanta én- most akartam elmondani neki, de a nagymamám közbevágott.
- Nic drágám, nézd mit találtam neked.- a nagyim egy elég fura ruhadarabot hozott.
Megnéztem és magam elé tartottam, de a nagyim is belátta, hogy ez nem jó. Gyorsan elment tovább válogatni.
- Na mit akartál mondani?- kérdezte Sam mikor már a mamám hallótávolságon kívül volt.
Tudtam, hogy bármelyik percben megzavarhat újra valaki ezért hagytam a fenébe és mást mondtam.
- Azt, hogy éhes vagyok.- mondtam mire Sam csak megforgatta a szemeit.
- Oké. Keressük meg a nagyid és menjünk.- mondta Samanta és belém karolt.
***
Megebédeltünk és a nagyim azt mondta, hogy elfáradt és én sem éreztem mag túl jól ezért hívtam Tomot és hazavitettem magunkat. Sam azt mondta, hogy semmi kedve egyedül otthon lenni Josh pedig valami zenekari próbán van ezért inkább nálunk maradt. Beültünk a mozi szobába és valami vígjátékot néztünk. Mikor kirázott a hideg. Eszembe jutott, hogy Niallel is filmezni akartunk azon a napon. A hideg futkosott a hátamon. Képek villantak be a nyitott nappali ablak, az eltörött kép keret, a sötétség. Pánikolni kezdtem, mert teljesen úgy éreztem, hogy valaki lefog vagy lekötöz. Annyira megijedtem, hogy össze-vissza kapkodtam a levegőt. Körülöttem teljes sötétség volt és hideg. Hirtelen egy szempillantás alatt teljes világosság és meleg. Sőt túlságosan is meleg. A sarokban kuporogtam felhúzott lábakkal. Samanta előttem térdelt és bámult. Tekintete ijedt volt.
- Nickol jól vagy?- kérdezte és végigsimította a kezem.
- Igen, de hogy kerültem ide?- kérdeztem és felálltam.
- A film közepénél kimentél valahová és aztán pár perc múlva sikítozva jöttél vissza. Megkérdeztem mi a baj te csak azt hajtogattad, hogy 'Niall segíts'. Aztán hirtelen összeestél itt.- mesélte el a barátnőm.
Mi? Ezt hogyan? Semmire nem emlékszem. Samanta leültetett az egyik fotelba és a kezét a homlokomra tette.
- Tűz forró vagy. Gyere felmegyünk a szobádba. Le kell pihenned.- mondta és felsegített.
Teljesen kimerültnek éreztem magam. Samantával felmentünk a szobámba és jó alaposan betakarózva feküdtem az ágyba. Samanta hívta apát és csinált nekem egy forró teát is.
- Nicok lázas vagy. 38,5. Hívjam az orvost?- kérdezte apa.
- Nem kell. Alszom egyet és jobban leszek.- feleltem és kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamon.
- Nicol én azért hívom az orvost. Tudod most már nem csak egyedül vagy.- apa egy percre se hagyja, hogy megfeledkezzek a kicsiről.
Minden mozdulatomat követi és nem enged semmit se csinálni amit úgy gondol, hogy árthat a babának. Megadom magam és belemegyek, hogy felhívja az orvost. Kimegy és helyette Samanta jön be a teámmal. Leteszi a szekrényemre és leül az ágyamra.
- Hozzak még valamit?- kérdezte én pedig csak megráztam a fejem- Akkor hagylak aludni.
Samanta kiment a szobámból én pedig megpróbáltam elaludni. A házamra feküdtem és a plafont bámultam. Hope felugrott az ágyamra és ráfeküdt a hasamra. Ott dorombolt és nyúzta a takaróm. Mosolyogva megsimogattam és becsuktam a szemem.
***
Arra ébredtem, hogy apa és egy nő beszélget az ágyam előtt. Megdörzsöltem a szememet és felültem.
- Igen, de megvizsgálnám.- mondta és rám nézett- Nicol hogy érzed magad?
Meglepetten néztem rá? Mégis ki ez a nő? Elkezdett a táskájából orvosi cuccokat kivenni és mondta, hogy húzzam fel a pólómat. Megvizsgált.
- Minden rendben van. Nincs tüdőgyulladásod viszont nagyon piros a torkod. Írok fel gyógyszert és pár nap alatt jobban is leszel.- bólintottam.
- Rendben.- mondtam, de annyira fájt a torkom és a rekedt volt a hangom, hogy az orvos csendre intett.
A doki jobbulást kívánt és apával kimentek a szobámból. Remek most még itt ez a megfázás is. Nem elagg, hogy Harry reggel lelépett és még mindig nem hívott fel pedig megígérte, de még itt a kicsi is és még meg is fáztam. Remélem semmi baja nem lesz a pici pontnak. Magamhoz kaptam a telefonom és megnéztem. Hat óra volt. Küldtem egy sms-t Harrynek, hogy hívjon fel. Vártam pár percet, de semmi. Felkeltem az ágyból és kimentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és újra befeküdtem az ágyba. Vártam Harry hívását, de megint elálmosodtam és a kezembe a telefonommal aludtam el.
***
Reggel Hope nyávogására ébredtem. Mellettem feküdt és engem nézett. Megsimogattam a fejét és abban a percben megszólalt a telefonom. Gyorsan megnéztem, de kicsit lelankad a lelkesedésem Niall hívott. Vettem egy mély levegőt és felvettem.
- Szia Niall.- rosszabb volt a hangom, mint tegnap.
- Szia Nicol jól vagy? Miért ilyen a hangod? Beteg vagy?- kérdezte.
- Igen tegnap megfáztam egy kicsit, de már jobban vagyok.- nyugtattam meg.
- És ugye a baba jól van?- kérdezte suttogva.
Miért érdekli őt ennyire ez? Hisz nem az övé.
- Nincs semmi baja. Mondom csak megfáztam.- mondom neki és én már ott tartottam, hogy leteszem.
- Átmegyek vigyek valamit?- kérdezte és hallottam a kocsi ajtajának a csapódását.
- Nem kell semmi.- mondtam.
- Jó. Fél óra és ott leszek. Szia.- letette én meg eldobtam mérgembe a telefonom.
Nincs semmi kedvem most senkihez. Harryvel akarok lenni. Azt sem tudom hol van. Még vissza se írt. Puffogva keltem fel az ágyamból és a szekrényemhez léptem. Előkotortam egy melegítőt és egy pólót. Kifésültem a hajam és lesétáltam a konyhába. Hope lejött velem és leült mellém a bár székre. Apa épp pirítost és tojást csinált. Jó illata volt. Közben elém tett három gyógyszert meg egy bögre forró teát. Ránéztem a bogyókra aztán apára.
- Ne fintorogj. Vedd be és akkor jobban leszel.- mondta és visszafordult a tűzhelyhez.
- Mik ezek?- kérdeztem.
- Az egyik fájdalom csillapító a másik a torkodra van a harmadikat pedig csak vedd be.- mondta én pedig megrántottam a vállam és bevettem.
Lenyeltem és apa elém rakta a reggelit.
***
Egy könyv közepén tartottam mikor Niall toppant be a szobámba. Mosolyogva állt az ajtóban. Vissza mosolygtam és intettem neki, hogy jöjjön beljebb. Leült az ágyamra és átnyújtott egy zacskót.
- Bocsi a késésért csak sokan volta Nandos-ban.- bűnbánóan nézett rám és tolta közelebb a tasakot.
Kinyitottam és finom illatok szabadultak ki. Felemeltem a tekintetemet rá emeltem és a nyakába ugrottam. Nagyon éhes voltam, de nem volt erőm lemenni a konyhába. Kivettem és elkezdtem nem hölgyként enni a csirkeszárnyakat. Nialk csak nevetett az egészen.
- Látom éhes vagy. Hozzak valamit?- kérdezte.
Megráztam a fejem és odébb pakoltam a kaját. Niall a nyakam felé nyúlt amitől kicsit megrémültem. Megfogta a nyakláncomat és elmosolyodott.
- Örülök, hogy hordod.- mondta és elengedte- Tegnap hova tűntél? Elvileg a te bulid volt, de sehol nem láttalak.- nem mondtam semmit.
Biztos vagyok benne, hogy neki sem tetszene, hogy Harryvel járok. Újra. De még nem is hívott vissza? Hol lehet?
- Nicol miért nem beszélsz velem? Valamivel megbántottalak valamivel?- kérdezte.
- Nem dehogy csak nagyon fáj a torkom. Köszi a kaját és köszi, hogy meglátogattál.- gondoltam megkérdezem, hogy hol van Harry, de inkább hagytam.
- Oké akkor ne erőltesd. Még maradok, ha nem bánod.- mondta mire csak megráztam a fejem.
Reggel igazából nem is rá voltam mérges, hanem Harryre. Niallel jókat tudunk dumálni, de mivel most nem tudtam beszélni ezért inkább ő mesélt és irtó vicces volt. Most vettem még csak észre, hogy akcentusa van. Eddig fel sem tűnt. Néha nem is a történeten nevettem, hanem Niallen. Aranyos volt leste minden kívánságomat. Egész estig nálunk volt. Talán lehetett nyolc óra mikor kezdtem elálmosodni és Niallt hallgatva lecsukódtak a szemeim. De azonnal kipattantak, mert Niall elakart menni.
- Nialk maradj.- annyira üresnek éreztem magam.
Harry egész nap nem hívott, de még egy sms-t sem küldött. Nem akartam, hogy most Niall is elmenjen. Csukott szemmel megfogtam a kezét.
- Maradj.- kértem.
- De csak addig amíg elalszol.- mondta én pedig kicsit nyugodtabban merültem álomba.
***
Reggel valami csikizett az arcomon. Nyöszörögve keltem fel. De mikor megláttam, hogy ki ébresztget kicsit mérges lettem.
 Na, hát az előző részhez nem kaptam annyi komit ezért most 4komi és hozom a részt. Írjátok le mindazt amit gondoltok.:D