2. rész

Sziasztok meghoztam a második részt. Remélem tetszik a komikat pedig nagyon várom. Gondolom már sokan láttátok a fiúk új klipjét, aki nem látta:

Jó olvasást. :) 

-Szia. Bocsi a késésért. Csak már régen jártam Londonban.-mondtam lihegve, mert a vége fele már futottam, hogy időben itt legyek.

-Szia. Semmi gond. Én is csak most értem ide. Egyébként az én nevem Danielle Peazer. Barátaimnak Dani.

- Én pedig Nicol Smith, de hívj csak Nicky-nek.

Vissza adtuk egymás cuccait és Dani-val kitaláltuk, hogy elmegyünk a közeli Starbucks-ba. Danielle nagyon aranyos lány sokat beszélgettünk. Nagyon gyorsan ment ahhoz képest, hogy két nehéz bőröndöt cipelt maga után. Már láttam a Starbucks feliratot

amikor Danit két lány leszólította és legalább 5 lesifotós is előkerült a semmiből. Furcsán néztem, amikor a lányok aláírást és képet kértek tőle.

Egyre többen jöttek hozzá.
-Menny csak be mindjárt megyek én is csak adok néhány autó grammot.-meglepetten néztem rá, de elindultam a kávézó felé. Nagy nehezen beültem egy eldugottabb sarokba, kicsit se néztek meg a két óriás bőröndömmel amit magam után próbálok ráncigálni. Rendeltem magamnak egy forró csokit.

***

10 percet vártam Danira, végre sikerült kikeverednie a rajongói közül. Elindult felém a szűk helyen.
Egy méterre volt az asztaltól mikor elbotlott, én meg nagy röhögésbe törtem ki.
-Nem vicces. -nézett rám szúrós szemmel.
Felsegítettem a lányt, de nem bírtam abbahagyni a nevetést e közben jött a pincér a rendelésemmel és nem vette észre a szanaszét szóródott cuccokat és elesett bennük. A forró csokim a szomszéd asztalnál ülő plázacicák ölében landolt. Danival összenéztünk és újból kitört rajtam a hangos nevetés. A pincér csak rosszalló pillantásokat vetett ránk. Miután Danielle-val abbatudtuk hagyni a nevetést ő is rendelt magának egy cappiccinot.

Amíg vártunk az italainkra bejött egy kapucnis srác. A pulthoz ment rendelni és akkor levette az arcát takaró kapucnit nekem meg felcsillant a szemem, mert nem más volt mint Olly Murs.

Dani háttal ült a pultnak szóval ebből nem vett észre semmit.

- Kit nézel ennyire? -kérdezte Danielle, és hátra fordult, úgy látszik nagyon feltűnően bámultam.
- O-Olly Murs itt van.-mondtam a lánynak csillogó nagy szemekkel.
- Szereted? Idehívjam neked?
- Igen nagyon. M-mi, te ismered Olly-t? Biztos nem jönne ide, de mégis honnan?
- Az x-faktorban ismertem meg, ott voltam/vagyok háttér táncos.-Olly felismerte Danielle-t és odajött az asztalunkhoz.
Pár szót váltottak én meg kaptam egy aláírást és egy közös képet. Olly-nak sietnie kellett szóval már ment is. Mi is mentünk csak még rendeltünk magunknak egy elviteles kávét. Úgy döntöttünk, hogy sétálgattunk és beszélgettünk még egy kicsit a Temze partján. Leültünk egy padra és ott folytattuk a beszélgetést.
- Lehetne egy kérdésem? - félénken kezdett bele a lány.
- Már meg volt- szórakoztam egy kicsit vele- persze, hogy lehet.
- Ez gonosz volt. Na, szóval azt akartam kérdezni, hogy te valami profi fotós vagy, csak azért kérdem mert láttam a képeidet a laptopodon, nem szándékosan néztem meg csak ugyan ilyenem van mint neked és kicsit kíváncsi voltam és megnéztem őket.
-5 éve kezdtem fotózni szóval még nem vagyok annyira jó.
-Hát te megvagy hülyülve. Gyönyörűen fotózol. És mi járatban vagy Londonba?
- Most egy művészeti suliba fogok járni, itt van valahol a közelben, de nem tudom merre még nem voltam bent.-kicsit ciki,hogy még nem is tudom, hogy hova fogok járni suliba.
- Ó, értem és mit fogsz ott tanulni?
- Hát felszeretném venni a fotózást és a táncot,de mellette vannak még az alap tantárgyak is, mint például matek, angol, valamilyen idegen nyelv és töri.- mondtam nagy lelkesedéssel a lánynak.
- Jaj el felejtettem szólni apának a kollégiumról.-csaptam a homlokomra, úgy volt hogy kollégista leszek, de apu újra feltűnt ezért már nem szükséges oda költöznöm.Dani ezen csak elmosolyodott.
- És most hol laksz?-kérdezte Danielle.
- Londonban lakom, a Little Flower street 6-ban. És te merre laksz?
- Hát szerintem nem fogod elhinni, én is abba az utcában lakom, vagyis a barátomnak ott van háza és most ott lakom.- na úgy látszik lesz még egy ismerősöm Londonba.
- Ííí az jó akkor tudunk majd találkozni. És te mit csinálsz errefelé?
- Hát az x-faktorban táncolok amit már mondtam meg a barátom miatt vagyok most itt, de lassan induljunk haza.-mondta Danielle ezzel kizökkentve a beszélgetésünkből.

Észre se vettem,de már kezdett sötétedni, fogtunk egy taxit és bepakoltunk. Lediktáltuk a címünket és már mentünk is. Az egész utat végig beszélgettük, nagyon jó volt ez a nap. Megérkeztünk a házunkhoz, én kiszálltam a kocsiból és kifizettem az én részemet, elköszöntem Danielle-tól, gyors még számot cseréltünk és már ment is. Bementem a házba magam után húzva a nehéz bőröndöket. Éppen felfelé cipeltem őket mikor az egyik kicsúszott a kezemből és nagy zajjal ért le a lépcső aljára. Apa ijedt arccal jött ki a konyhából.
- Nicol hova viszed azokat?- nézett rám nagy szemekkel.
- Gondoltam megsétáltatom őket- közöltem halál komoly arccal- elcseréltem egy lánnyal a reptéren és most kaptam vissza.- mondtam az igazat apának.
- Oké, segítsek felvinni?
- Azt megköszönném.- adtam át a táskákat.
- Egyébként merre voltál, olyan hamar eltűntél?- kérdezte apa.
- Ugye elcseréltem a bőröndjeimet ezért megbeszéltem Danielle-val, vele cseréltem el, hogy talizzunk a Big Ben-nél, amint látod találkoztam vele, mert itt vannak a cuccaim. Elmentünk a Starbucks-ba ittunk egy forró csokit meg egy Cappuccinot meg tök jól összehaverkodtam vele.- a kávézó előtti dolgot nem akartam mondani apának, mert lehet, hogy nem engedné meg, hogy egy hírességgel barátkozzak. - Ja meg találkoztunk még Olly Murs-sal és kaptam képet meg autó grammot tőle.-fejeztem be a monológomat.
- Na akkor már van barátod Londonban.- mosolygott apa.
Felvitte a táskáim én meg lementem a konyhába. Négy lány ült az asztal körül épp egy nagy beszélgetés közepébe csöppentem. Amikor megláttak rögtön felálltak és üdvözöltek.
Szia én....