Sziasztok meghoztam a részt. Annyira örülök a komiknak és annak is, hogy már több, mint 1100-an nézték meg ezt a blogot. Ahogy láthatjátok próbálom csinosítgatni az oldalt, remélem tetszik. :)
Gyorsan el is tűnt mellőlem és Harry átvette a helyét. Rádőltem a vállára és hallgattam az ideges levegő vételeit. Így ültünk úgy tíz percet mikor Harry megszólalt.
- Tetszik?
- Mi?- emeltem fel a fejem és kérdően ránéztem.
- A telefon. Tetszik?- mutogatott a kütyüre.
- Igen tetszik. Csak nem tudom a telószámokat fejből.- nevettem.
- Add ide.- kivette a kezemből és gyors pötyögésbe kezdett.- Tessék.- adta vissza.
- Köszi, de mit csináltál vele?
- Várj valakit fel kell hívnom.- elővette a telóját és a füléhez emelte.
Megijedtem, mert megszólalt a telóm. Megnéztem és elröhögtem magam.
- Idióta.- mondtam Harrynek.
- Na most már tudod mit csináltam. Beírtam a fontosabb számokat.- vigyorgott.
Megnéztem a névjegyzéket és Harry nevéhez értem az előbb nem is vettem észre, hogy a neve végén van egy szívecske.
- Bocsi, hogy megzavarom ezt a szép pillanatot, de próbálni kéne.- zavart meg minket Louis.
- Na még egy óráig próbálunk aztán hazaviszlek ott átöltözöl és megyünk a randinkra.- mondta Harry és kaptam tőle egy puszit.
- Oké.- vigyorogtam mint a tejbe tök.
Harry-ék már bő fél órája próbálnak. El voltam foglalva az új szerzeményemnek a felfedezésével amikor valaki lehuppant mellém.
- Szia Eleanor Calder vagyok. Louis barátnője.- mutatkozott be egy hosszú barna hajú lány.
- Szia én Nicol Smith vagyok.- mosolyogtam rá.
- Harry barátnője.
- Nem. Vagyis nem tudom.- mosolyogtam rá kicsit keserűn.
- Ó értem. És Londonban tanulsz?
- Igen. Egy művészeti suliban.
Annyit beszélgettünk, hogy nem vettük észre, hogy vége a próbának. Harry odajött hozzánk és egy puszival zavarta meg a beszélgetésünket. Elköszöntem a srácoktól és Eleanortól. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk hozzánk.
***
- Harry milyen ruhát vegyek fel?- kiabáltam ki a fürdőből.
- Nem kell nagyon kiöltözni.
Oké akkor ezt a ruhát veszem fel.
- Hüm. Tessék? Kérdeztél valamit?- tért vissza a világunkba.
- Tökéletes.- vigyorgott és közelebb jött- Gyönyörű vagy.- és kaptam tőle egy homlok puszit.
- Mikor megyünk?- kezdtem izgulni.
- Ha elkészültél akkor indulhatunk.- vigyorgott.
Elindultunk le és kiabáltam apának, hogy elmentem. Beültünk a kocsiba és Harry odafordult hozzám.
- Vedd fel ezt.- adott egy szem kötőt.
- Oké, de nem akarsz elrabolni.- viccelődtem vele.
- A francba, hogy találtad ki a tervemet.- nevetett Harry.
Hallottam, hogy a kocsit elindította.
***
- Megjöttünk.- mondta Harry és leállította a motort.
Levettem a szememet fedő anyagot és megpillantottam a London Eye-t.
- Harry tudod, hogy ez este nem megy?- kérdeztem tőle nevetve.
- De ma megy csak nekünk. Gyere.- lassan oda bicegtem és megpillantottam egy kabint ami égőkkel volt kivilágítva.
- De gyönyörű.- tátottam el a számat.
Harry beinvitált a kabinba és ketten lassan elindultunk. Már sötét volt amikor felértünk a tetejére és hírtelen megállt.
- Nicol szeretnék kérdezni tőled valamit.- kezdte el Harry. Felé fordultam és a szemébe néztem.
- Mit szeretnél?- mosolyogtam.
- Azt, hogy lenne kedved, szeretnél.- megállt és vett egy nagy levegőt és kimondta- Lennél a barátnőm?
- Igen, igen, igen.- mondtam egy levakarhatatlan vigyorral.
Felnéztem rá és egy puha csókot váltottunk.
***
Harry elhozott egy lakáshoz nem tudtam, hogy mit akar.
- Harry miért jöttünk ide?- néztem a házra utána pedig Harry-re.
- Gyere. Mindjárt megtudod.- Harry kiszállt és elindult a ház felé. Kinyitotta az ajtót és belépett. Rutinosan felkapcsolta a villanyt és beljebb ment a házba.
Körülnéztem az előtérben. Sok kis képe díszítette a falat. Harry-ről a bandáról és két nőről. Felismertem őket, mert már láttam Harry tárcájában.
- Mit találtál?- jött mögülem egy rekedtes férfias hang.
- Kik ők?- mutattam a képre. Harry csak elmosolyodott.
- Az anyukám és a nővérem. Majd bemutatlak nekik.- puszilt bele a hajamba.- Na menjünk. Néhány ruháért jöttem csak.
Kiléptünk az ajtón, de nem tudtunk tovább menni, mert elkezdett szakadni az eső.
- Harry én így nem tudok kimenni oda.- mutogattam a gipszes lábamra.
- Akkor menjünk vissza. Mit szólnál ha ma itt aludnál?
- Oké. De hol?
- Tudod van egy úgy nevezett ágy ebben a lakásban amin aludni szoktak.- és ez teljesen komoly arckifejezéssel mondta.
- Tényleg? És te hol fogsz aludni?
- Ha nem baj akkor melletted.
- Nem, nem gond. De a kezeket a takaró felett szeretném látni.
- Oké. Én még nem vagyok álmos mit szólnál, ha.- és itt tartott egy nagy szünetet.- Néznénk egy filmet.
- Oké, mit nézzünk?- egyeztem bele és lehuppantam a kanapéra.
- Őöö. Legyen mondjuk az Utolsó dal?- kérdezte Harry. Bólintottam és berakta a DVD-t a lejátszóba.
- Várj pattogatott kukoricád nincs?- kérdeztem reménykedve.
- Öhm várj mindjárt megnézem. Nem sokat vagyok itt, ez olyan vészhelyzet lakás.
- Ja ha véletlenül otthon lennének a fiúk és nem tudod ott megdönteni a kiszemelt csajt.- morogtam magamnak.
- Nem ide lány még nem jött fel.- kicsit mérgesen ment ki a konyhába ezek után.
***
- Nicol jól vagy?- kérdezte Harry, mert végig sírtam a film végét.
- Igen csak még nehéz végignézni egy temetést.- rádőltem Harry vállára és jól kisírtam magam
- Jobb már?- kérdezte közben még mindig simogatta a hátam.
- Igen. De ha nem lenne gond én elmennék aludni.
- Oké a fürdő a folyosó végén van törülköző pedig a szekrényben találsz.- bólintottam és elindultam a fürdőbe.
Mikor végeztem kimentem, de Harry már várt egy pólóval és egy boxerrel az ajtóban.
- Köszönöm.- elvettem tőle és visszafordultam, hogy felöltözzek.
A fürdő mellett volt Harry szobája. Mielőtt bementem volna kopogtam.
- Gyere.- szólt Harry.
- Mehetsz fürödni.- mosolyogtam rá.
Mikor Harry elment mellettem adott egy puszit az arcomra, ezen én csak elmosolyodtam. Behuppantam az ágyba és becsuktam a szemem. Úgy 10 perc után éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy. Az oldalamon feküdtem és éreztem, hogy egy erős kéz magához húz. A mellkasa szorosan a hátamhoz simult, kezét a derekamon pihentette. Így aludtunk el.
Álom:
London sötét utcáin sétálok. Nyugodt, csendes, egy lélek nem járt most erre. Halk kopogások hallatszódnak ahogy a cipőm érinti a talajt. Nem sietek sehova lassan és békésen sétálok, élvezem a csendet.
- Szia cica hol hagytad a gazdád?- jött egy hang egy sötét sikátorból. Megrezzentem, mert felismertem a hangot. Ricsi.
- Gyere ide nem bántalak.
- Húzz a francba te bunkó állat.- a lépteimet felgyorsítottam, már ott tartottam, hogy futok, de még mindig követett. Hátra pillantottam, de még mindig üldözött. Előre fordultam és egy magas alak állta az utam. Felpillantottam az arcára, Harry volt az.
- Harry kérlek segíts.- könyörögtem neki már sírva.
- Ki bántott?- kérdezte idegesen. Én csak remegő kézzel mutattam egy alakra aki egy villany oszlop alatt állt.
- Hé te nem tudsz már lekopni?- üvöltött vele Harry.
- Mit dumálsz te, hülye buzi! Húzzál el a csajomtól!- üvöltött vissza Ricsi. Láttam, hogy valamit előhúz a háta mögül. Harry megindult a srác felé, megpróbáltam visszatartani, de nem ment.
- Harry állj meg! Fegyver van nála!- kiabáltam Harry-nek, de ő csak ment.
Körülbelül két méter volt közöttük amikor Ricsi ráfogta Harry-re a fegyvert.
- Közelebb jössz akkor megdöglesz.- mondta Ricsi idegesen. Látszott rajta, hogy nem volt benne drog, mert remegett a keze és néhol megcsuklott a hangja.
- Ricsi tedd le azt a fegyvert. Mit akarsz, miért teszed tönkre az életem?- kérdeztem tőle sírva. Odarohantam Harry-hez és eléálltam.
- Nicol menj innen.- tolt a háta mögé Harry.
- Gyere vissza hozzám és meghagyom a kis barátodnak az életét.
- Nem, nem megy sehova!- kiabált Harry. Ricsi szorosabban megmarkolta a pisztolyt. Hallottam egy nagy durranást
Harry a földre esett. Letérdeltem mellé. A szájából folyt a vér.
- Nicol, Nicol.- hallottam a nevem.
Valóság:
-Nicol ébredj.- Harry gyengéden simogatta az arcomat és ébresztgetett.
- Harry!- üvöltve ébredtem fel.
- Nyugi itt vagyok. Csss. Nincs semmi gond.
Remegve ültem az ágyon Harry karjaiban. Nem tudtam lenyugodni olyan valósághű volt. Nem mondtam semmit Harry-nek. Ez csak egy buta álom volt minek untassam vele.
***
A kórházban ülünk Harry-vel. A hajammal játszott én meg köröket írtam le a combján. Végre hívtak a vizsgálóba.
- Jó napot.- bebicegtem a szobába és felültem az ágyra.
- Jó napot. Akkor most levesszük a gipszet és megröntgenezzük a lábát utána megnézzük, hogy kell beavatkozást csinálni vagy elég a járó gipsz.- mondta a doki és neki állt levenni a gipszet.
Voltam már a röntgenen most megint kint ülünk és várunk.
- Nicol miért nem mondod el, hogy mit álmodtál?- kérdezte Harry aggódva.
- Nem fontos, csak egy buta álom volt.- legyintettem, de Harry nagyon kíváncsi volt.
- Akkor miért kiabáltad a nevem és miért sírtál? Nagyon felzaklathatott ez az álom.- nem akarom elmondani ezért inkább felálltam és elmentem egy automatához ami a folyosó végén volt. Kivetem a zsebemből a pénzt és csak szórtam a gépbe.
- Jó megértettem nem akarsz róla beszélni.- jött oda Harry. Úgy megijesztett, hogy félrenyeltem.
- Harry ezt többet ne csináld.
- Ennyire ijesztő lennék.- nevetett. Beszélgetésünk közben szólítottak.Harry felkapott és úgy vitt be.
- Hát hölgyem magának aztán nagy mázlija van. Még két hétig kap egy járó gipszet és ennyi.- megkaptam a gipszet és mehettünk. Még nem állhattam rá ezért még mindig a két barátommal sétáltam ki a kórházból, vagyis csak próbáltam volna kimenni, ha nem lett volna tele az egész parkoló fotósokkal.
- Harry innen nem fogunk kijutni.- nevettem és megindultam visszafele.
- Várj itt mindjárt jövök.- tettem amit kért. Olyan 10 percet várhattam amikor Harry visszajött.
- Na mit csináljunk?
- Gyere van hátsó kijárat és már szóltam Paulnak, hogy jöjjön értünk oda.
- Oké.- megindultam, de ahogy mentünk egy fotóssal találtuk magunkkal szembe. Aztán jött még egy és még egy.- Mint a hangyák, ha ott hagysz az asztalon egy kis maradékot akkor először megjelenik egy, öt perc múlva visszamész ott van harminc.- nevettem. Harry megállított.- Mi jutott eszedbe?- nem szólt semmit csak felkapott. Elkezdett velem rohanni az ajtóhoz és pont akkor jött meg a kocsi is. Gyorsan beültünk és már indultunk is.
- Hát ez kemény volt.- nevetett Harry.
- Az, de többet ne csináljunk ilyet.- Harry csak bólintani tudott, mert nagyon lihegett.
***
Harry-vel filmet nézünk. Nem tudom igazából, hogy mit mert nem figyeltem. Harry arcát néztem. Olyan férfias, de még is olyan kisfiús. Harry észrevette, hogy nézem és a következő kukorica adag, ami elvileg a szájába került volna helyette én kaptam meg az ölembe.
- Ó ezt még vissza kapod.- belemarkoltam én is a pattogatott kukoricába és megdobtam. Ebből lett egy kisebb kajacsata.
- Várj van egy kis kukorica a hajadba.- Harry közelebb jött és kiszedte. Belenézett a szemembe azzal a gyönyörű zöld szemével. Közelebb hajolt és megcsókolt. Szája sós volt a kukoricától, de mégis olyan édesen csókolt. Lejjebb húzott a széken és maga alá gyűrt. Kezeivel simogatta a bőröm. Minden egyes érintésétől kirázott a hideg. Az egyik keze hirtelen a pólóm alá csúsztatta amitől én megrezzentem.
- Harry ne.- tiltakoztam pedig jó lett volna.
- Oké.- vissza mászott a székébe, de megfogta a kezem és magával húzott. Leült én pedig beleültem az ölébe, úgy helyezkedtem, hogy a mellkasába fúrtam a fejem. A szék hátát hátra döntötte így néztük tovább a filmet.
***
A hálószobámba ébredtem fel. Egy kis cetli várt a telefonomon.
" Lent várlak. H :)"
Mosolyogva öltöztem fel. Felkaptam Hope-t és lebicegtem a lépcsőn. Bementem a konyhába és egy barna, göndör, fürtös fiú ült a konyha pult mellett. Háttal ült nekem ezért oda settenkedtem és befogtam a szemét.
- Ki lehet az? Talán Louis? Nem ő nem lehet itt. Akkor Zayn?
- Ü-üm-kicsit kuncogtam.
- Megvan Nicol!- kiáltott fel.
- Talált.- megfordult és kapott egy jutalom csókot.
- Khm.- jött egy ismerős hang az ajtóból.
- Szia Niall.- köszönt Harry. Niall csak keserűen nézett ránk.
- Szia. Hát te? Kérsz valamit?
- Nem köszi csak azért jöttem, mert itt vannak a jegyek meg a VIP belépők.- ledobta a konyha pultra és már ment is.
- Várj nem vagy éhes?- Niall visszafordult és ránézett Harry-re. Harry bólintott, ez fura volt. Niall leült a konyha pulthoz és ott nézték ketten ahogy csináltam a reggelit. Végeztem a tojás rántottával. Kiraktam egy tálra és elrendeztem, szeretem, ha valami ízlésesen van tálalva.
- Ó istenem te elmehetnél szakácsnak.- mondta Niall.
- Nem ő nem megy sehova. Ő az én konyha tündérem.- húzott magához Harry kaptam tőle egy csókot és nekilátott a reggelijének.
***
- Harry hagyd abba. Nem hallod.
- Miért mi lesz ha nem?- kérdezte Harry és tovább csikizett.
- Ez.- megfogtam a párnát és a képébe nyomtam. Harry mérgesen eldobta a párnát és felkapott megpörgetett és lassan visszahelyezett a kanapéra.
5 komi és hozom a következő részt. :D
nagyon jóóóó:)) kövit :)
VálaszTörlésjó lett de ne ijesztgess!!! kövit!!! :D
VálaszTörlés