5.rész

- És még egy kérés, segítenél beállítani filmet? 

- Persze mit szeretnétek megnézni?  

- Mondjuk Halálos iramban ötödik sebesség?- kérdeztem Sam-től.

- Nem, inkább legyen a Ted.

- Jó, akkor legyen az.

Apa betette nekünk a filmet és elment aludni.  A film közepénél tartottunk amikor nagy zajokat hallottunk az előtérből. Kimentem és Pezzel meg egy magas sötét barna hajú sráccal találtam magam szembe.

- Szia Nicol ő itt a barátom.-mondta Perrie és mutatta volna be a srácot, de Samanta megelőzte.

- Zayn Malik? Ez most komoly két napja vagy itt és több híres embert ismersz, mint én aki itt él születése óta?- jött ki Samanta is a szobából.

- Nem ismerem azt se tudom, hogy ki ő.

- Öm szia én Zayn Malik vagyok Perrie barátja.- mutatkozott be.

- Szia én Nicol Smith vagyok. Ryan Smith lánya ő szervezi most a lányok koncertjét. - mutatkoztam be én is.

- Khm- szólt közbe Samanta.

- Ja igen, ő itt Samante Nice. A legjobb barátnőm.- mutattam be őket egymásnak.

- Nicky én már nagyon álmos vagyok elmehetnénk lefeküdni.- mondta ásítozva Sam.

- Oké menjünk aludni. Ti meg, ha akartok akkor nézzetek meg egy filmet mi a Tedet néztük azt csak újra kell indítani, ha azt szeretnétek megnézni.- mondtam nekik.

- Oké, jó éjt.- mondták egyszerre Zayn és Perrie.

 - Nektek is.

Fölmentünk Samantával a szobámba és elküldtem fürödni, utána én mentem.

- Miért nem mondtad, hogy ennyire jól fotózol? És tudod, hogy mennyi lány lenne most a helyedbe te meg azt se tudod, hogy kik vannak a házatokban?- kiabálta be a fürdőbe Sam.

- Nem kérdezted és eddig csak hobbiból csináltam és fogalmam sincs, hogy mennyi lány lenne a helyemben.- kiabáltam neki vissza.

- És a tánccal mi van? 

- Még mindig imádok táncolni és élvezem minden pillanatát amikor épp engem néz mindenki, de nem látok a reflektor fények miatt és olyan mintha csak maganak táncolnék és amikor vége van és megtapsolnak olyan érzés támad bennem mintha egy részemet adtam volna át a közönségnek.- magyaráztam Samantának miközben jöttem ki a fürdőből.

- Az jó, majd megszeretnélek egyszer nézni. Na, de feküdjünk le már fél tizenkettő van és mindjárt elalszok. - ásított egy hatalmasat Sam.
- Oké- befeküdtünk az ágyba és Hope felugrott közénk.
- Jó éjt Sam, jó éjt Hope.
- Jó éjt Coala, jó éjt Hope.
***
Megébredtem olyan fél 4 körül és azóta csak forgolódok az ágyban. Már nagyon meguntam, hogy nem tudtok visszaaludni ezért felvettem a köntösömet és kimentem az erkélyemre. Felnéztem az égre és látni lehetett a csillagokat annyira gyönyörűek voltak.

Valami hozzáért a lábamhoz én meg nagyot ugrottam. Hope jött ki hozzám, leült a lábam mellé és onnan figyelte a tájat.

- Szia Hope. Te se tudsz aludni?- vártam a választ, de mind hiába hisz ő csak egy macska- annyira hiányoznak. Remélem jól vannak ott fent.- töröltem le egy könnycseppet.
- Nicol jól vagy? Elmeséled, hogy történt?- jött ki Sam az erkélyre.
- Té-tényleg érdekel?- szipogtam.
- Persze hisz a legjobb barátod vagyok vagy rosszul tudom?
- Persze, hogy a legjobb barátok vagyunk.- húztam mosolyra a számat és jó szorosan megöleltem.
- Na akkor elmondod?- húzott be a szobába.
- El. Szóval úgy kezdődött, hogy egy elég durva fiú bandába keveredtem ott volt egy pasim. Vele állandóan csak buliztam, ittam, drogoztam, amíg volt pénzem aztán amikor elfogyott és anyuéktól is elloptam az összeset akkor jöttek a nagyobb lopások, aztán amikor már tényleg nem tudtam fizetni az anyagért Ricsi egyre durvább lett, vagyis az exem, ezért szakítottam vele és ő ezt elég rosszul fogadta.

(ö lenne Ricsi, Fekete Richárd)

Egy időre felhagyott a zaklatásommal, de egy vasárnap délután amikor nem voltam otthon ő feljött hozzánk. Anyu nem mondta meg neki, hogy hova mentem ezért lelőtte aztán a nevelő apám dulakodni kezdett vele és őt is lelőtte. Arra értem haza, hogy mind a ketten ott fekszenek vérbefagyva, Ricsi persze eltűnt és maga után csak egy levelet hagyott.- meséltem el Sam-nek. A szememből csak folytak a könnyek, de nem érdekelt végre elmondhattam valakinek.

- És mit írt a levélben?
- Azt, hogy vigyázzak, mert egyszer megtalál és akkor örökké az övé leszek.
- És feljelentetted, keresik a zsaruk?
- Persze voltak kint a házunkba vettek minden honnan ujjlenyomatot meg mindent átnéztek és körözést attak ki. És a temetés előtt el is kapták és le is csukták.- mondtam neki remegő hangon.
- Gyere ide, ne félj onnan már nem bánthat, egy jó ideig nem fog szabadulni.- Sam szorosan átölelt.
- Jó lenne.- erőltettem egy mosolyt az arcomra.- nézd kel fel a nap, milyen szép- ugrottam ki a barátnőm öleléséből és gyorsan letöröltem a könnyeim.

***

- Hope gyere már ide megkel fürödnöd. Nem tudom, hogy hol jártál, de iszonyat koszos a bundád.- kiabáltam Hope-pal.
- Én erről megyek te meg arról talán így eltudjuk kapni- ismerte a tervét Samanta.
- Rendben.
- Most.- kiáltott Sam kikergette az ágy ahol én meg elkaptam.
- Na most megvagy te kosz fészek, jó alaposan megfogsz fürödni. Köszi Sam.
- Nincs mit, segítsek lefogni amíg megfürdeted.
- Na ez egy fantasztikus ötlet.
***
- Hope ha nem maradsz nyugton nem tudom mit csinálok veled!
- Jaj ne csak ne rázd meg magad!- kiáltott fel Samanta.
- A francba Hope most már mi is vizesek lettünk.- kiáltottam rá.
- Mi ez a visongás lányok még csak fél 8 van.- jött be apa álmos fejjel köntösben.
- Csak megfürdettük Hope-ot.- mosolyogtam apára.
- Csak őt vagy ti is fürödtetek vele?- nevetett rajtunk apa.
- Hát először csak Hope fürdött aztán megrázta magát és beterített minket is.- mesélte nevetve Sam.
- Na szárítkozzatok meg és vegyetek fel tiszta ruhát és gyertek le reggelizni.- utasított minket apa.
- Rendben.
Hope tisztán és peckesen lépett ki a fürdőből én meg mint aki most szabadult volna a krokodiloktól. Amíg Samanta fürdött addig kerestem neki rózsaszín melegítőt amiben lehet itthon, mert persze tegnap olyan vacak csilli-villi ruhákat vett. Sam-nek odaadtam egy melegítőmet. Sam után én is elmentem fürödni, megmostam a hajam és megszárítottam és lazán egy copfba raktam. Én is felöltöztem egy laza melegítőbe.

***

- Na és milyen volt a film?- kérdezte apa
- Nem volt rossz nekem is jöhetne egy ilyen maci.- mondtam apának nevetve.
- Ja hát nem unatkoznánk mellette az biztos.- nevetett Sam.
- Jó reggelt.- jött be a konyhába a Leigh-Ann, Jade és Jesy.
- Perrie merre van?- kérdeztem egy huncut mosollyal az arcomon.
- Még alszanak Zaynnel- mondta Jade két ásítás közt.
- Akkor megyek felkeltem őket.- dörzsöltem össze gonoszan a kezemet.
- Rendben.- nevettek a lányok.
Fogtam egy pohara engedtem a csapról hideg vizet és abba még raktam bele pár darab jég kockát, apa kicsit furán nézett, hogy én mit akarok azzal, de amikor rájött csak rázni kezdte a fejét. Beléptem Perrie szobájába felálltam az ágyra és Pezz fölé tartottam a poharat. Egy hirtelen mozdulattal megfordítottam a poharat és az egész tartama a lány fején landolt.
- Ki van ilyen vicces kedvében ilyen korán reggel.- kiabált Perrie.
- Jó reggelt hétalvó most visszakaptad a tegnapit.- mosolyogtam az arcába.
Zayn ezen csak röhögött ezért Perrie belenyomta az arcába a vizes párnát. Én ebből a harcból kiakartam maradni ezért inkább kimentem. Felmentem a szobámba, mert eszembe jutott, hogy fent hagytam a telefonom. Villogott szóval jött egy üzenetem
" Szia cica remélem nem felejtettél el. Hamarosan találkozunk. Xxx."

- Ez meg ki a fa...- akartam mondani, de épp Sam lépett be az ajtón.

- Miért káromkodsz?
- Csak belerúgtam valamibe.- füllentettem neki a telómat pedig észrevétlenül a zsebembe csúsztattam.
***
- Apa elmentem, hazakísérem Samantát, Szia.
- Viszlát Mr Smith.
- Oké, sziasztok.
A taxi amit hívtam már várt ránk, beszálltunk és Samanta lediktálta a címet.
- El sem hiszem, hogy holnap már kezdődik a suli.- mondtam kicsit unottan.
- Ja én sem. Te mibe mész?
- Sam kaptunk egyenruhát abba kell menni, elfelejtetted?- néztem rá kérdőn.

Ezt a ruhát csak ünnepekre kell felvennünk hétköznapokban bármibe lehet menni.

- Ja, tényleg.- mondta.
- És Butha megvilágosította Samanta Nice-t.- röhögtem el magam.

- Jól van na. Akkor milyen cipőt veszel fel?

- Hát azt nem tudom sajnos tornacipőt nem vehetek másom meg nincs.- néztem le a cipőmre.
- Na akkor most keresünk neked egyet.
Észre se vettem, hogy a taxi megállt annyira elmerültem a cipőm nézegetésében.
- Nicol hahó nem akarsz kiszállni? Megjöttünk.- mondta Sam.
- Ja, de.
Kifizettük a taxit és bementünk a házba. Samanta szobájába mentünk be és a cipőihez vezetett. Lazán volt ott körübelül 20 vagy 30 pár cipő.

- Na akkor kezdjük.

- Oké, de tudnod kell, hogy eddig kétszer volt rajtam magassarkú és mind a kétszer eltanyáltam.- mondtam neki nevetve.
- Na akkor most megtanítalak benne járni rendben.- mondta Sam mosolyogva.
Elővett ezt magassarkút.

- Na ezt vedd fel- adta oda ezt a borzasztó cipőt. Ki tud ebben járni? Két lépést se tudok megtenni benne, hogy el ne essek.

- Na ha felvetted akkor állj fel és sétálj a szoba másik végébe.- utasított Samanta.
- Rendben, de ha elesek akkor elkapsz?
- Nem ígérem.
Odamentem a szoba másik végébe, úgy, hogy még meg se botlottam.
- Még, hogy nem tudsz benne járni. Csak annyit, hogy húzd ki magad és emeld fel a fejed és te leszel a leggyönyörűbb lány az év nyitón.- bíztatott.
-Köszi, de te sokkal szebb vagy hisz modell vagy.
- Nem csak az akarok lenni.-mosolygott Sam.
***
- Na most már mennem kell haza, vigyázz magadra és holnap találkozunk.- búcsúztam el Samantától.
- A cipőt elraktad?
- Igen el.- mutattam meg neki a cipőt.
- Na akkor szia.
- Szia.- öleltük meg egymást.

***

Áááá elfogok késni! Hova a francba raktam a cipőmet?
- Nicol remélem kész vagy mert ha nem itt hagylak.- kiabált fel apa az emeletre.
- Egy perc!- éééés MEGVAN. Cipő, táska, ruha, smink minden oké. Na Hope-nak van kaja akkor mehetek.
-Kész vagyok!- kiáltottam apának és rohantam lefele a lépcsőn.
Az utolsó lépcsőfokról megint leestem, de nem a földre érkeztem hanem egy fiú kapott el.
- Óh szia hova ilyen sietősen?- villantott egy macsós fél mosolyt.
- A francba kellett nekem magassarkút felvennem. Szia suliba, de elengednél?- próbáltam kiszabadulni a karjai közül.
- Persze, és igen különben nem tudtalak volna elkapni. Nagyon csinos vagy.- mosolygott rám a srác és levette a táskát a vállamról.
- Öm. Hát. Izé. Köszi- dadogtam neki.
- Nicol most már nem tudlak elvinni szóval itt van pénz a buszra a buszmegálló meg az utca végén- mondta apa.
- Elviszem.- mondta hirtelen a srác.
- Ó köszönöm Harry, de nagyon vigyázz rá.- mondta apa Harry-nek. Na most már a nevét is tudom a megmentőmnek.
-Na akkor induljunk, mert elfogok késni. A művészeti suliba megyünk remélem tudod hol van mert én nem.- rángattam Harry-t az ajtó felé.
Harry csak bólogatott jelezve azt, hogy tudja melyik suli az.
Beszálltunk a kocsijába és elindultunk. Nem volt messze a suli, hamar odaértünk, de ezen a rövid úton Harry állandóan az út és az arcom között kapkodta a szemeit.
Végre megjöttünk.Harry kiszállt a kocsiból és átsietett az én oldalamra és kinyitotta nekem az ajtót. Minden lány összesúgott és megrohanta Harry-t. Én csak elindultam a suli bejárta felé. Hallottam, hogy Harry nekem kiabál.
- Mikor végzel?- kiabálta ki a tömegből Harry.
- Fél egy.
- Akkor érted jövök.
***

Na végre vége az év nyitónak. Megláttam Samantát a folyosó végén, elkezdtem felé futni. A folyosó felénél megbotlottam, de megint nem a földre kerültem hanem egy fiút döntöttem le szó szerint a lábáról.

- Hogy lehetek ennyire béna. Mi a szarért vettem fel ezt a cipőt.- mérgelődtem és lassan feltápászkodtam a Josh-ról
- Hát többször is felvehetnéd ezt a cipőt.- mondta vigyorogva Josh.- Gyere segítek felszedni a cuccaid- kezdte összepakolni a könyveimet.
- Köszi. Bocsi, hogy ilyen béna vagyok.- mondtam neki és elvettem tőle a könyveim.
- Szép esés- röhögött rajtam Samanta.
- Ja kösz- vigyorogtam rá- ő itt Josh, Josh Mendez. Ő volt a plázában.- mutattam be a srácot.
- Szia Samanta Nice- mutatkozott be Sam.
Sajnos nem tudtunk ennél többet beszélni, mert becsengettek és jött az ofőnk. Bementünk a terembe és nem olyan volt, mint amit megszoktam, nem kettes padok voltak hanem olyan amerikai stílusú egyes padok. Az ablak mellett az utolsó előtti padba ültem le, Sam és Josh a mellettem lévő padsorba találtak helyet.

***

- Na milyen órátok lesz?- kérdeztem Sam-től és Josh-tól.
- Nekem most modell képzés lesz.- mondta Samanta.
- Nekünk meg fotózás lesz Nicol.- mondta Josh és megfogta a kezem és elkezdett rángatni a terem felé.
- Majd találkozunk ebédnél- kiáltottam Samantának.
Beléptem a terembe és belefutottam....
Sziasztok remélem tetszett. Komizzatok és/vagy tetszikeljétek!!! :D