7.rész

Sziasztok na meghoztam az új részt. Iratkozzatok fel rendszeres olvasónak !!! Jó olvasást! :)

Kiléptem a rendőrségről és megláttam egy ismerős fekete kocsit, de nem az szállt ki a kocsiból akire számítottam.
- Szia apukád küldött érted.- mondta nagy vigyorral Niall.
- Szia akkor menjünk.- mosolyogtam vissza rá.
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
- És megtaláltad azt a rohadékot?- kérdeztem tőle.
Ő erre csak szorosabban megmarkolta a kormányt és elkomolyodott az arca.
- Nem, de jobb is, mert lehet, hogy a temetésén találkoztál volna vele újra.
Megijedtem tőle annyira elsötétült az arca hirtelen bevillant egy kép, Ricsiről, mikor megvert. Elakartam terelni a témát ezért elkezdtem beszélgetni vele.
- És milyen volt a fotózás, tetszett?
- Igen nagyon jól éreztem magam- engedett a kormány szorításán- Nagyon ügyesen fotózol- dicsért meg. Fhu elterelés sikerült.
- Köszönöm. Sokat jártok fotózásokra?
- Igen, az x-faktor óta igen.
- Értem. És miről beszélgettetek amikor Liamat fotóztam?- furdalt a kíváncsiság.
Niall csak elmosolyodott.
- Rólad beszélgettünk.- Niall arca egyre vörösebb lett.
- És mit?
Niall erre már nem válaszolt. Annyit vettem észre, hogy kikapcsolja az övét. Akkor megjöttünk. Niall kiszállt az autóból és kinyitotta nekem az ajtót. Amikor kiszálltam  felnéztem a házra, megálltam, mert nem tudtam hol vagyok.

Niall elindult az ajtó felé.
- Nem jössz be? Itthon vannak a fiúk is és a lányok is meg szerintem apud is itt van még.- mondta Niall.
Elindultam felé és bementünk a házba. Nagy hangzavar jött a nappaliból így arra vettük az irányt. Mindenki bent ült a nappaliba és beszélgetett.
- Nicol!- ugrott fel Samanta a fotelből mikor meglátott. Olyan szorosan ölelt, hogy nem kaptam levegőt.

- Samanta engedj el nem kapok levegőt, csak egy napja nem találkoztunk. Ennyire hiányoztam?.
- Igen és annyira aggódtam, minden rendben ment a rendőrségen?
- Igen, és Ricsi volt a támadóm.- mondtam neki és leültem a kanapéra.
- De ő. Nem azt mondtad, hogy börtönben van?
- Én úgy tudtam. Nem tudom miért engedték ki.
- Ki ez a Ricsi?- kérdezte Liam.
- Ő a volt barátom.- mondtam lehajtott fejjel.
- Az a vadállat a barátod volt?- kérdezte felháborodva Niall.
- Igen. Egy éve jártunk amikor bemutatott nyáron a barátainak. Hát nem a legjobb társaság volt. Ott kezdtem el drogozni, és amikor már nem volt pénzem az anyagra loptam. Aztán Ricsi nem egyszer megütött, de amikor már végleg nem tudtam fizetni jó alaposan megvert és én annyira kivoltam, hogy a maradék droggal túladagoltam magam ezért kórházba kerültem. Itt telt be nálam a pohár és szakítottam vele. Aztán megölte az anyám meg a nevelő apám, de elkapták. Amikor kijöttem Londonba akkor vitték be a börtönbe, de úgy látszik kiengedték.- meséltem el.
- Az biztos, hogy egy gyilkost nem engednek szabadlábra.- jelentette ki apa.
- Akkor megszökött. De miért, mit akar tőlem?
- Nem lehet, hogy csak téged?- jött egy ismerős hang a hátam mögül.
Megfordultam és csodálkozva néztem Danielle-ra, hogy ő meg mit keres itt.
- Liam barátnője vagyok.- honnan tudta, hogy ezt akartam kérdezni.
- Ezt, hogy. Honnét?- dadogtam.
- Onnét, hogy elég döbbenten néztél rám.- nevetett.
- Ja!  A kérdésedre a válaszom pedig nem tudom. Az igaz, hogy én szakítottam vele.
- Nem csodálom, hogy szakítottál vele, hisz megvert.- mondta Harry és idegesen kiment a szobából.
Felálltam én is és utána mentem. A lépcsőn felfele menet megint megbotlottam. Bevágtam a könyökömet és a térdemet a lépcső sarkába. Nem törődve a fájdalommal felpattantam és utána mentem. Pont akkor csapta be a szobája ajtaját mikor felértem az emeletre. A folyosó végén volt. Bekopogtam az ajtón.
- Huzatok el innét srácok most nem vagyok rátok kíváncsi.- üvöltött mérgesen Harry.
- Nicol vagyok. Bemehetek?- nekidőltem az ajtónak és a válaszára vártam.
Körbeliül 5 percet vártam mire hallottam egy kattanást és kinyílt az ajtó, én meg nekiestem Harry-nek.

Harry szobája

- Hoppá. Jól vagy?- kérdezte Harry és felemelte az államnál fogva a fejem.
- Aszta, de szépek a szemeid.- mondtam ki gyönyörködésem közepette.- Mond azt, hogy ezt nem hangosan mondtam.- pirultam bele az előbbi mondatomba.
- Mondanám, de nem tehetem, nem szokásom hazudni.- nevetett Harry- De a te szemeidnél nem szebbek.- közelebb hajolt és majdnem megcsókolt, de jött Danielle.
- Khm.- erre mi szétrebbentünk- Nicol tudod, hogy vérzik a könyököd?
- Tényleg, észre se vettem.- néztem meg az előbb említett részt.
- De nem csak az hanem a térded is.- mondta Harry.
Erre felkapott az ölébe és bevitt a fürdőszobába. Danielle követett minket és a fürdőben megkereste az elsősegély dobozt. Harry addig kiment a fürdőből, de hamar visszajött egy felsővel és egy rövidnadrággal.
- Tessék ezeket vedd fel azokat meg hagyd ott majd bedobom a mosógépbe.
- Rendben, köszönöm.- Harry kiment a fürdőből én meg gyorsan lecseréltem a ruhákat.
Danielle lefertőtlenítette a sebeimet és jó alaposan lekötötte.

Harry szemszöge
- Na készen vagyunk.- jött ki a fürdőmből Danielle.
- Leferötlenítetted?
- Igen és be is kötöttem neki. És a ruháit meg bedobtam a mosógépbe
- Rendben. Köszönöm.
- Nincs mit. El ne rontsad, helyes lány szerintem pont hozzád való.- mosolygott Dani és kiment a szobámból.
Vissza mentem a fürdőbe, hogy megnézzem mit csinál Nicol. Épp akkor lépett ki az ajtón mikor én be akartam menni.
- Komolyan mi mindig egymásnak megyünk.- nevetett azon az édes hangján.
- Úgy néz ki.- rámosolyogtam ő pedig elvörösödött. Elsétáltam az ágyamhoz és leültem ö pedig odajött hozzám.- Miért jöttél utánam?
- Nem tudom, csak aggódtam. Tegnap mit akartál a fotózáson?
- Csak. Azt. Hogy. Á mindegy.- nem tudtam hogyan mondjam meg neki, hogy tetszik.
- Ne dadogj össze vissza és nem, nem mindegy.- az arcomat az ő arca felé fordította és mélyen a szemembe nézet.- Mit szerettél volna?
- Csak annyit akartam megkérdezni, hogy lenne kedved eljönni velem valamikor egy étterembe?
- Hány óra?- keresett egy órát Nicol.
- Három óra. Miért?
- Gyere értem hétre és akkor elmehetünk.- széles mosoly volt az arcán ahogy ezeket mondta.
- Rendben. Egy kérésem lehetne?
- Mond.
- Csinosan öltözz ki, mert egy különleges helyre viszlek.- mosolyogtam rá.
- Akkor megyek egy kis segítséget kérni.- rohant ki a szobából ha nem húzom vissza. Adtam egy puszit az arcára köszönet képen, hogy eljön velem.
Kilibbent a szobámból én meg boldogan hátradőltem az ágyon.

Nicol szemszöge
Harry elhívott vacsizni,de lehet , hogy túl gyorsan mondtam igent, remélem nem lesz gond belőle eléggé megkedveltem, de a hírnevével lehet, hogy nem tudnék megbirkózni.
Gondolkozva leugráltam az emeletről amikor találkoztam Samantával.
- Min töröd a fejed ennyire? Kié ez a ruha? Mit csináltál a kezeddel és a térdeddel?
- Harry-é. Elestem és kellene a segítséged, mert randira megyek.- mondtam neki kicsit idegesen mert nem tudom, hogy mégis, hogy kellene kinéznem.
- Kivel?- kérdezte tágra nyílt szemekkel.
- Harry-vel.- mondtam neki kicsit bátortalanul.
- Mi van Harry-vel?- jött ki apa a nappaliból.
- Annyi, hogy elhívott ma vacsorázni.
- És elmész vele?- tudakolta apa, kicsit fura hangnembe
- Igen, ha nem gond.
- Harry merre van?
- Fent van a szobájában. Harry!!!- kiabáltam fel neki az emeletre.
- Megyek!! - jött a válasz.- Itt vagyok.- jött nagy lendülettel.- Mit szeretnél?
- Apa akart veled beszélni.- irányítottam át apuhoz.
Apa Harry-vel elmentek egy másik szobába. beszélgetni. Mi Sammel visszamentünk a többiekhez.
- Harry és Ryan merre van?- kérdezte Zayn.
- Elmentek fontos dolgokról beszélgetni.- mondta Samanta komoly arccal.
- Na ne Nicol mesélned kell.- állt fel Danielle és rángatott volna ki a nappaliból ha Louis meg nem állít.
- Nem akarod elvenni tőlem Harry-t ugye?- kérdezte morcos arccal.
- Őő, nem?- jaj remélem ezt várta.
Louis erre a válaszra szorosan megölelt. Fhu akkor jól válaszoltam.
- Dani segítenél levakarni?- kérdeztem levegő hiánnyal küszködve.
- Persze. Louis ha nem engeded el Eleanornak megmondom, hogy dobja ki Kevint. - erre rögtön elenged és morcosan Danielle-ra nézett- Na gyere menjünk.- ráncigált maga után felfele az emeletre.
- Inkább menjünk hozzánk és közben elmesélek mindent és elkészülök.
- Rendben.
- Samanta gyere megyünk! Apa hazamentem!- kiabáltam.
Samanta gyorsan összeszedte a cuccait és már indultunk is. Az utca tőlünk volt hangos annyit nevettünk. Daninak elmeséltem az egészet, hogy mi volt a szobába, tisztára örült, hogy alakul valami köztünk.
***
Beléptem a szobámba és nyitva volt megint az erkélyem ajtaja. Hope odaszaladt hozzám és leült a lábam elé. Szemeivel olyan kérően nézett fel rám ezért felvettem és megsimogattam. Bezártam az erkély ajtót és a lányok is felértek a szobába.
- Gyönyörű házatok van.- mondta Dani.
- Köszi, de apu érdeme. Na én elmegyek fürödni meg hajat mosni.
- Rendben mi addig keresünk valami ruhát a randira.-  mondta Samanta izgatottan.
- Oké, Harry azt mondta, hogy valami csinosba menjek és, hogy valami különleges helyre visz.
- Oké akkor hazamegyek és hozok neked ruhát, mert biztos vagyok benne, hogy neked nincs semmi olyan göncöd amibe elmehetnél egy étterembe.- Sam elindult haza a ruhákért.
***
- Ez lesz már a hatodik ruha és a sminkem meg a hajam sincs még meg.- kezdtem izgulni. Már csak egy órám van, hogy elkészüljek.
- Ne aggódj a legjobb ruhát utoljára hagytam.- mondta Samanta és előhúzta ezt a gyönyörű ruhát.

- Na gyere megcsinálom a sminked.- hívott oda egy székhez Danielle.

A hajamat begöndörítettem és már készen is voltam. Pont időbe, mert valaki csöngetett.
- Ne izgulj, add önmagad.- látott el tanácsokkal Danielle.
- Rendben, köszönöm lányok a segítséget.
- Nincs mit.
A lépcsőn lefele menet megláttam Harry-t apával beszélgetett az ajtóban. Harry nagyon elegánsan ki volt öltözve.

 Biztos meghallotta hogy jövök le a lépcsőn, mert felpillantott és egy széles mosoly ült ki az arcán.
- Szia- köszöntem neki.
- Szia. Gyönyörű vagy. Hoztam neked valamit.- egy szál rózsát kaptam tőle meg a telefonomat.
- Köszönöm a virágot. A telóm, hogy került hozzád.
- A suliban maradt és a kórházban meg elfelejtettem visszaadni.
- Értem köszönöm.- mosolyogtam rá.
- Nincs mit.
- Apa akkor mi elmentünk. Nem kell megvárnod.
- Rendben, Harry kérlek nagyon vigyázz rá.
- Meg lesz.
Aputól kaptam még egy búcsú puszit Harry-vel pedig kezet fogtak. Beszálltunk Harry kocsijába és elindultunk. Végig beszélgettük az étterembe vezető utat így nagyon gyorsan eltelt az idő. Harry odaadta a kocsi kulcsot egy embernek aki elvitte leparkolni a kocsit mi pedig bementünk az étterembe.
- Jó estét. Van asztal foglalásuk.
- Igen Styles néven. 2 személyre.
- Igen meg is van. Kövessenek.
A férfi kivezetett minket az erkélyre és ott egy gyönyörűen megterített asztalhoz mentünk.

Harry kihúzta nekem a széket ő velem szembe ült le. A pincér hozott nekünk étlapot és rendeltünk.
- Italt mit hozhatok?- kérdezte a pincér.
- Legyen vörösbor.- mondta Harry, de én közbe szóltam.
- Én még nem ihatok. És Harry te sem ihatsz hisz vezetsz.- figyelmeztettem.
- Jaj tényleg akkor legyen valami alkohol mentes.
- Rendben.- mondta a pincér. Felírta a rendelésünket és elment.
- Miért erre a gyönyörű helyre hoztál. Nekem elég lett volna ha elmegyünk egy gyorskajáldába.
- Egy ilyen gyönyörű lánynak egy ilyen gyönyörű hely jár és azt akartam, hogy emlékezetes legyen az első randink.
- Köszönöm.- mosolyogtam rá.
- Nincs mit. Azt kell mondjam, hogy így még lány nem csavarta el a fejem mint te. Amikor reggel elkaptalak és belenéztem a szemeidbe rögtön beléd estem.- Harry közelebb húzta a székét, hogy egymás mellett legyünk. Megfogta a kezem és rákulcsolta az ujjait ez enyéimre. Ránéztem a kezünkre utána pedig Harry arcára.
- Baj?- kérdezte és rögtön elengedte a kezem.
- Nem csak meglepett.
Beszélgetésünket a pincér zavarta meg, de nem is baj, mert elég kínosnak éreztem a helyzetünket.
***
- Köszönöm a vacsorát. Nagyon finom volt.- Harry kifizette a számlát és megindultunk az étterem ajtaja felé. Harry megfogta a kezem és úgy sétáltunk ki, de egy kislány megállított minket.
- Sziasztok Harry kérhetek egy autó grammot és egy fotót?- kérdezte félénken a kislány.
- Persze.- Harry nagy örömmel teljesítette a kislány kérését.
A kislány felém fordult.
- Szia te vagy Harry új barátnője?- kérdezte tőlem kíváncsi szemekkel.
- Nem csak egy barátja vagyok.- mosolyogtam a kislányra. Harry motyogott valamit miközben adta az aláírást, de nem értettem mit.
- Ó pedig szép pár lennétek.- szomorúan lenézett a földre a kislány.
- Köszönjük. Gyere Nicol menjünk, mert akarok neked valamit még mutatni.- mondta Harry. Megfogta a kezem és mentünk a kijárat felé.
Kiléptünk az ajtón és legalább 20 fotós volt kint. Harry csak mosolyogva ment el mellettük. Én követtem a példáját és mentem utána. Nem a kocsihoz mentünk hanem egy kis parkba. Ott leültünk a padra és Harry elővette a telefonját. Valakinek írt egy üzenetet.
- Nézz fel az égre.- tettem amit  kért.- Remélem tetszeni fog.
Gyönyörű tűzijátékot szervezett.

- Annyira szép. Köszönöm.- odafordultam hozzá és adtam egy puszit az arcára.
***
- Na megjöttünk.- sóhajtottam és Harry-re néztem- Annyira jó volt ez az este. Köszönöm.
- Neked bármit. Én is jól éreztem magam, valamikor majd megismételhetnénk.
- Rendben.- mondtam és kiszálltunk az autóból.
Elkísért az ajtóig és ott...

Ha összehoztok 1 komit és 3 tetsziket akkor hozom a következő részt.